Kompetencia alapú oktatás a Munkácsy Mihály Általános Iskolában


2009-08-28 17:43:41  | cikk:  | fotó: Babos Petra  | 



Ma délelőtt tartották a Munkácsy Mihály Általános Iskolában a Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pápa innovatív intézményeiben című pályázat tantestületi felkészítő napját. A TÁMOP 3.1.4. jelű pályázatot (melynek része az óvodapedagógusok felkészítése is) az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 58.322.818 forint összegű támogatásra érdemesnek ítélte.   
A Munkácsy iskola Aradi  és Fiumei utcai telephelyein összesen tizenegy tanulócsoport és az ott dolgozó pedagógusok vesznek részt közvetlenül a programban. A gyermekek a következő területeken részesülnek ismeretekben: szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális-életvitel, környezeti ismeretek és életpálya-építési kulcskompetenciák. Ezeken kívül új tananyag- és tanulásszervezési formákban is tanulnak. A rendezvényen részt vett Áldozó Tamás, alpolgármester is, aki beszédében kiemelte:
- Rendkívüli tanév előtt áll a Munkácsy iskola tanulói és pedagógus közössége egyaránt. Szeptembertől indulnak a kompetencia alapú oktatást bevezetését megalapozó továbbképzések, a szakmai megújulással párhuzamosan tavasztól pedig az iskolaépület régóta várt korszerűsítése és bővítése is megkezdődik. A kompetenciamérések korábbi eredményeiből az is látszik, hogy az országos átlag feletti teljesítményt nyújtottak a tókertis gyerekek, egy jó közösség részesül tehát a kiérdemelt támogatásban.
Az alpolgármester a továbbiakban a tantestület türelmét és segítségét kérte mindazon nehézségek leküzdésében, amit a továbbképzések és a beruházás megindítása okozhat majd a Munkácsyban.
- A mai nap a szakmai megújulás nyitó rendezvénye. - mondta Egyházi Viktorné, a Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója. Beszédében kifejtette, hogy a program legfontosabb célkitűzése a fiatalok felkészítése a felnőtt életre, az, hogy a gyerekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Kitért még a 2007-es és 2008-as országos kompetencia alapú felmérés eredményeire és - grafikonokkal szemléltetve - a diákok felfelé ívelő teljesítményét dicsérte.
Sándorfalvi Katalin projektmenedzser mutatta be többek között a projektet, annak tartalmi elemeit, megvalósításának ütemeit és a résztvevőket. A kompetencia alapú oktatás implementációja: több tanulócsoportban teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, matematika, szövegértés-szövegalkotás, szociális-, életviteli- és környezeti, életpálya-építési programcsomag bevezetése, alkalmazása; tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban; műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása.
Fontos része a projektnek a modern pedagógiai módszertan alkalmazása, a témahét bevezetése, a moduláris oktatási program megszervezése és a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.  A hátrányos helyzetű és SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók esélyegyenlőségének javítása a másik nagy célja a programnak.
Ezután Kákonyi Ágnes, az Eötvös József Pedagógia Szolgáltató Intézet képzésvezetője beszélt a projektben részt vevő és megvalósulását segítő tanácsadókról, kiemelve a mentorok szerepét és tevékenységüket.
Az értekezlet végén Kristály Mária, a kompetencia alapú oktatási program projektmenedzsere emlékeztetetett, hogy a pedagógiai folyamat kulcsszereplője a gyermek, akinek éreznie kell, hogy minden érte történik, az ő javát szolgálja.


Tóth Tamara

Képek:

A magyar közoktatás az elmúlt évtizedekben, főként a 90-es évek kezdetétől nagy változásokon ment keresztül, mind a rendszer hatékonyságát, mind irányítását és finanszírozását tekintve. A 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási és matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os ismételt vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is a szakterület korszerűsítését sürgették. A közoktatás hosszú távú stratégiája már pontosan megjelöli a fejlesztés irányait, eszközrendszerét. A Nemzeti Alaptanterv a tartalmi szabályozást helyezte új alapokra. Az oktatási programok fejlesztése első ízben az Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretei között vált lehetővé. Korábban a hazai pályázati rendszerben, illetve a világbanki, a PHARE- és egyéb közösségi programok keretében egy-egy részterület (pl. IKT, idegen nyelv, szakképzés, minőségbiztosítás) konkrét célra és célcsoportra való fejlesztései valósultak meg, amelyek eredményei azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy rendszerszintű változásokat eredményezzenek. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. program keretében hat kompetencia területen készültek el modul rendszerű oktatási programok, amelyek kipróbálása és bevezetése a közoktatási intézmények 10 százalékában sikeresen megtörtént. A PHARE-programok és az NFT I. keretei között zajló fejlesztések között is található olyan program, amelynek célja a befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakítása volt. Ennek keretei között megkezdődött a tényleges együttnevelés támogatása, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése.
Írásaink és fényképeink a forrás pontos megjelölésével (papa-ma.hu) szabadon átvehetők!