Az égi lovagok emlékére – Hiánypótló repüléstörténeti kiállítás a bázisrepülőtéren


2013-06-12 00:23:36  | cikk: pt  | fotó: pt  | 



A múlt érzelmekben gazdag mementói és ritkán látható kordokumentumok alkotják az MH Pápa Bázisrepülőtér hiánypótló repüléstörténeti múzeumát. A csaknem 80 esztendőt átfogó tárlat a reptérhez kötődőkön túl a laikus érdeklődők számára is különleges élményt nyújt. A gyűjtemény egy része június 14-én, pénteken 15 órától a 23. Pápai Játékfesztivál keretein belül megtekinthető lesz a Fő téri Fellner udvarban.

A pápai repülőtér 1936-ban készült el, majd a következő évben már használatba is vették. Megfordultak itt a németek, aztán a szovjetek, mígnem 1961-ben a repteret a 24. Vadászrepülő Ezred (1992-től az MH 47. Harcászati Repülőezred) nevű magyar repülőalakulat vette birtokába. 2000 augusztusában a teljes gépparkot leállították, egy év múlva pedig maga az ezred is megszűnt. 2001. július 1-jén alakult meg az MH Pápa Bázisrepülőtér, amely 2007-től biztosít helyet a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) elnevezésű programnak.

– Már a 47. Harcászati Repülőezred idejében is gondját viseltük a repüléstörténeti múzeumnak, azonban 2001 után kevesen maradtunk, és sajnos nem sok időnk jutott erre a szép feladatra. Aztán a repülőtér felújításakor dobozokba került a teljes tárlat, a múzeumnak otthont adó helyiségből pedig végül tárgyaló lett – emlékezett vissza megkeresésünkre Soproniné Szabó Éva zászlós, az MH Pápa Bázisrepülőtér kommunikációs tisztje. – Tavaly kaptunk egy felkérést, hogy a 75 éves pápai repülőtér tiszteletére rendezendő háromnapos ünnepségre állítsunk össze egy repüléstörténeti kiállítást. Nagy örömmel vállaltam el a feladatot, bár akkor még meg sem fordult a fejemben, milyen nehéz munkába fogunk majd bele. Azonban a ráfordított rengeteg idő és energia meghozta a gyümölcsét, ugyanis hatalmas sikert aratott a Tarczy Lajos Általános Iskolában bemutatott ideiglenes tárlat, amit aztán a reptér nyílt napján is a nagyközönség elé vittünk. Az óriási érdeklődést, az elérzékenyült régi katonatársakat látva úgy döntöttünk, állandó helyet keresünk a kiállításnak – mesélte a zászlós.
Végül a reptér csapatművelődési komplexumának egyik olyan épületére esett a választás, amelyet a felújítás után nem hasznosítottak, így az üresen állt. Soproniné Szabó Éva, valamint a múzeum sorsát különösen a szívén viselő két katonatársa, Mizsei Andrea és Madarász Károly őrmester nagy lelkesedéssel vetette bele magát a helyiség kicsinosításába: takarítottak, csiszoltak, fúrtak-faragtak, falat vakoltak, festettek.
– Az ideiglenes kiállításon látható anyag valójában csupán a töredéke volt a teljes gyűjteménynek, amit így hatalmas munka árán kategorizálni, rendszerezni kellett. Segítségül hívtuk a nyugdíjasainkat is, időrendi sorrendet állítottunk fel, és végül apránként a helyére kerültek a dolgok. Kiemelném, hogy nagy köszönettel tartozom két elkötelezett segítőmnek, akik hozzám hasonlóan személyes kötődéssel viseltetnek a kiállítás iránt. Mizsei Andi férje és Madarász Karcsi édesapja egyaránt repülőgép pilóta volt. Az én férjem – Andiéhoz hasonlóan – pilótaként vesztette életét. Amikor bevonultam a honvédségbe, a 47. Harcászati Repülőezredhez kerültem, így bárhová fordulok a repüléstörténeti múzeumunkban, érzelmek és emlékek törnek fel bennem – jegyezte meg Soproniné Szabó Éva, majd kérésemre végigkalauzolt a múzeumban.

A legrégebbi dokumentumok még az 1930-as évek második feléből származnak, korabeli fotók és írásos források mesélnek a két világháború közti viszonyokról. Aztán persze a német és a szovjet benyomás által fémjelzett korszakoknak, a még kezdetleges repülőgépeknek is emléket állít a tárlat. A 47. Harcászati Repülőezredet számos dokumentum és különféle tárgy idézi meg: többek között archív fotók, repülési naplók, repülőgép makettek, pilótaruhák és magassági sisakok, ejtőernyős csizma, katapultkar, lövedékek, vagy éppen egy repülőgéphez tartozó fekete doboz, illetve propeller. A ritka műszaki tárgyakon túl tablók, festmények, korabeli újságok, kitüntetések, oklevelek, relikviák, valamint rakétablokk, fedélzeti rakéta és gépágyú is látható a múzeumban. A múlt megtöredezett tárgyai, megsárgult dokumentumai, melyek egy letűnt kor légierejéről mesélnek a 21. századnak.
Az MH Pápa Bázisrepülőtér repüléstörténeti múzeumának egyik szeglete Farkas Bertalan, az első és eddig egyetlen magyar űrhajós, vadászpilóta, illetve a magyar űrrepülés emléke előtt tiszteleg. Megtekinthető egyebek mellett Farkas Bertalan világűrt is megjárt folyékony étele, ami mostanra már egy kicsit megszilárdult, továbbá néhány, a Csillagvárosból, a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központból származó relikvia. Nem utolsó sorban pedig az első magyar űrhajós magassági ruhája is a gyűjteményt ékesíti.

Soproniné Szabó Éváék a pápai repülőtér jelenének feldolgozását, a mostani korszakhoz kapcsolódó dokumentumoknak a múzeumba történő beillesztését is megkezdték, amit reményeik szerint a következő generáció képviselői folytatnak majd. A bázisrepülőtér kommunikációs tisztjétől megtudtuk, előzetes bejelentkezés esetén érdeklődő civil csoportok is megcsodálhatják a nem mindennapi tárlatot.

Képek:


Írásaink és fényképeink a forrás pontos megjelölésével (papa-ma.hu) szabadon átvehetők!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!