Kisgrafikai kiállítás nyílt a könyvtárban


2014-02-04 00:02:20  | cikk: pt  | fotó: pt  | 


Kisgrafikai kiállítás nyílt a könyvtárban főképe
A magyar ex libris 100 éve címmel nyílt könyvjegyművészeti kiállítás a Jókai Mór Városi Könyvtárban (JMVK) hétfőn késő délután. Az egybegyűlteket dr. Hermann István könyvtárigazgató köszöntötte. Mint mondta, a könyvtár mindig is kiemelten figyelt rá, hogy a kiállításai között a kisgrafikáknak is rendszeresen teret adjon. A JMVK, valamint a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület közös tárlatát Ürmös Péter grafikusművész nyitotta meg.
– 2013 júniusában egyesületi kiállítást rendeztünk nagyobbrészt Kőhegyi Gyula grafikusművész gyűjteményéből Budapesten. Hiánypótló lapokat kölcsönzött ehhez Palásthy Lajos egyesületi titkár, valamint Kerékgyártó László festő- és grafikusművész a saját gyűjteményéből. Kőhegyi Gyula és Kerékgyártó László rendezték tablókra a grafikákat egy bizonyos logikai rendszert követve, ami például kor- és stílustörténet, technikai kivitelezés, témaválasztás, továbbá egyéb szempontok figyelembevételét jelentette. Dr. Hermann István meghívására ezt a kiállítást mutatjuk most be önöknek – fogalmazott Ürmös Péter.
Megtudtuk tőle: a könyvnyomtatás feltalálása után sokszorosító eljárással készült, díszes kivitelű lapot ragasztottak a könyvtábla belső oldalára. Ennek latin nyelvű szövege gyakran így hangzott: „Ex libris X. Y.”, azaz X. Y. könyveiből. Ezért ezeket a rajzolt, szép kis grafikákat ex librisnek nevezték el. Magyar nyelven ezt a grafikai műfajt a könyvtulajdonjegy, vagy röviden a könyvjegy szó jelenti. Később szokássá vált, hogy karácsony, újév és más ünnepek alkalmával a műbarátok művészi grafikai lapokkal köszöntötték egymást. Ezeket az alkalmi grafikákat és az előbb említett ex libriseket gyűjtőnéven kisgrafikáknak nevezzük.
– A mostani kiállításunk A magyar ex libris 100 éve címet kapta. Az ex libris latin szószerkezet, amely könyvjegyet, könyvcímert jelent. Eredetileg már a késő középkortól használták leginkább címerábrákkal megrajzolt, majd nyomtatott, illetve könyvbe ragasztott jelzésként, hogy azok melyik főúri vagy egyházi könyvtárba tartoznak. Ezáltal nevezhetjük könyvtárjegynek is ex bibliotheca kifejezéssel élve. Az ex librisek eredeti rendeltetése a tizenkilencedik század végére úgy módosult, hogy az ex bibliotheca jellegét részben elvesztve kommunikációs szerepet kapott, valamint divatos cseretárgy lett. Az első magyar gyűjtőegyesület 1909-ben alakult meg Szent György Céh néven Budapesten – jegyezte meg a grafikusművész, aki beszédében, majd vetített képekkel szemléltetett előadásában a kezdetektől egészen napjainkig áttekintette az ex libris, a kisgrafika történetét, illetve a műfaj legjelentősebb alkotóit.

A tárlat március 30-ig tekinthető meg a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

Képek:


Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!



Ez is érdekelhet PÁPA időjárás