A kommunista diktatúra áldozataira emlékezett a város


2014-02-26 00:10:51  | cikk: pt  | fotó: Babos Petra  | 


A kommunista diktatúra áldozataira emlékezett a város főképe
– A kommunista diktatúra áldozatairól nem csak múlt időben lehet és kell beszélni, mert mind az áldozatok, mind a bűnösök a mai napig itt élnek velünk – hangsúlyozta beszédében Rabi István, a Pápai Polgári Kör elnöke a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából tartott városi megemlékezésen.
A Sulyok Dezső-szobornál kezdődő rendezvényt a Himnusz dallamai, majd pedig Gyimóthy László szavalata vezette fel. – Ma a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjára gyűltünk össze. Ezt az emléknapot az első Orbán-kormány vezette be azzal a szándékkal, hogy ne feledjük a kegyetlen kommunista terrort és annak áldozatait. Ezeken a megemlékezéseken az áldozatok előtti tiszteletadás mellett részemről a kettős mérce megszűntetésében való segítségnyújtás is fontos szerepet játszik. Arról a kettős mércéről beszélek, amely a mai napig működik a nácizmus és a kommunizmus bűneinek megítélésekor – kezdte emlékbeszédét Rabi István.
A kommunizmus fekete könyve című kötetre hivatkozva a szónok rámutatott, a kommunizmusnak hozzávetőlegesen 110 millió áldozata volt. Mint mondta, ez az irdatlanul magas szám a ténylegesen elpusztítottakat jelenti, de hogy ezenkívül ki és hogyan lett áldozat, az sokkal bonyolultabb kérdés. – És sajnos, nagyságrendekkel számosabb embertömeget érint, mint az említett 100 milliót meghaladó szám. A kommunista hatalom mindennapinak, természetesnek, mondhatjuk úgy, közönségesnek fogta fel és gyakorolta a bűnt. A kommunista erőszak minőségi különbséget jelent, mert nem válaszerőszak, hanem kezdeményező erőszak, amely feltámasztotta a kegyetlenséget és a vadállatiasságot. Minek lehet nevezni azt, amikor a meggyilkolt személy kezét, lábát dróttal összekötözik, és kátránypapírba csavarva kaparják el az áldozatot? – tette fel a költői kérdést a szónok, aki ezt követően rövid történi áttekintést nyújtott a kommunizmusról.
Kiemelte a Sztálin uralma alatt a Szovjetunióban bekövetkezett holodomort, az ukrán éhínséget, amit a 20. század leggyalázatosabb európai népirtásának nevezett. A holodomor áldozatainak számát 7 és 10 millió közé teszik a történészek. Az éhínséget nem természeti katasztrófa, nem a rossz termés okozta, hanem Sztálin tudatos politikája, amivel meg akarta törni a gyökereikhez ragaszkodó ukrán parasztságot. – Nem csodálnám, ha sokaknak ezek a tények újdonságként hatnának. Erről a gyalázatról valószínűleg az ukrán-lengyel közös rendezésű futball-Európa-bajnokság résztvevői sem tudtak. Hiszen míg kötelességüknek érezve sorban álltak az auschwitzi holokauszt-emlékhelynél, addig a bestiálisan meggyilkolt több millió ukrán emberről – ezen belül négymillió gyermekről – megemlékező holodomor-emlékmű meglátogatására nem jutott idejük. Erről a kettős mércéről beszéltem az előbb – fogalmazott Rabi István.
Hozzáfűzte, a kommunizmus áldozatainak több tízmilliós száma az aljasság, a diktatúra bűnösségének kiterjedtségét jelzi, és talán azt is, hogy mely áldozatoknak milyen érvényesítő-képessége lett utólag. – Nem az a baj, hogy a holokauszt áldozatainak ez a képessége megvan, hanem az, hogy a többi áldozatnak nincs meg. Ezért fordulhat elő, hogy ismerethiány miatt embertársaink némelyikének hamis történelemképe van. Bennünket azért mégiscsak leginkább saját kommunista diktatúránk története nyomaszt – jegyezte meg a Pápai Polgári Kör elnöke.
Gondolatmenetét folytatva kifejtette, az 1919-ben győzedelmeskedő proletárdiktatúra begyógyíthatatlan sebeket okozott hazánk történelmében. – A bolsevizmus közép-európai fészkeként később nemzetünknek esélye sem lehetett a trianoni békeszerződésnél. Így lett közvetve a kommunizmus, – vagy ha más kifejezést használunk – a nemzetközi bolsevizmus első áldozata az ezeréves Magyarország. Mindez nem csak történelem, hanem sajnálatosan a mai napig tartó hatás – tette hozzá, majd emlékeztetett, hogy a második világháború után a kommunisták a szovjet szuronyok árnyékában totális diktatúrát vezettek be hazánkban.
Többek között elmondta: a kommunista törvénykezés kénye-kedve szerint vette el a tulajdont az általa kijelölt csoportoktól, a parasztságot termelőszövetkezeti csoportokba próbálták hajtani, a természetes ellenállást pedig a magyar történelemtől idegen, kegyetlen bolsevista módszerekkel törték le. – Az együttműködőket igénybe véve, a zsarolást, kényszerítést, kínzást is megvalósítva teremtettek rémuralmi rendszert Magyarországon. A történelem furcsa fintora, hogy ezen emberek felett sohasem ítélkezett sem nemzetközi, sem hazai bíróság – elmélkedett a megemlékezés szónoka, aki emberi sorsokkal, személyes emlékeivel is szemléltette a kommunizmus embertelenségét, borzalmait. Rabi István meglátása szerint a kommunizmus bűneinek relativizálása, és ehhez kapcsolódóan Magyarország erkölcsi válsága a mai napig tart, a kommunista múlttal való igazi szakítást pedig az új alkotmány hozta meg.

Az emlékbeszéd után a jelenlévők elhelyezték a tiszteletadás és a kegyelet koszorúit, virágait, mécseseit Sulyok Dezső szobránál, majd a Márton István utcában található Katona István-emléktáblához vonultak, ahol ugyancsak koszorúztak, illetve mécseseket gyújtottak. A köztéri megemlékezés a Szózattal zárult. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan a TheaTürr, azaz a Türr István Gimnázium színjátszó csoportja ismét bemutatta a Senák című színdarabját a Pedagógus Művelődési Házban.

A városi rendezvényen a politikai pártok, a rendvédelmi és a civil szervezetek képviselői mellett részt vett többek között dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Áldozó Tamás polgármester, valamint az önkormányzat képviselő-testületének több tagja is.

Képek:


Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet