1848 üzenete: Börtönnek, bilincsnek lerázom a gondját...


2015-03-15 17:49:43  | cikk: pgya  | fotó: Babos Petra  | 


1848 üzenete: Börtönnek, bilincsnek lerázom a gondját... főképe
Pápa Város Fúvószenekarának toborzó zenéje fogadta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója tiszteletére rendezett városi megemlékezésre érkezőket a hűvös kora délután. A hagyományosan a Március 15. téren tartott emlékünnepség az MH Pápa Bázisrepülőtér katonai díszalegységének és a Pápai Huszár Egyesület lovasainak bevonulásával kezdődött, a Himnusz eléneklése után pedig Unger Tamás, Pápa város alpolgármestere mondott ünnepi beszédet.
Szónoklata elején Kossuth Lajost idézte: „Azon igék, melyek 1848-ban testté váltak, olyformán termettek, mint a magyar népdalok, melyek százezrek ajkán szólalnak meg, anélkül hogy tudnánk, ki a szerzőjük. A 48-iki átalakulás egy építmény, melyen az emberiség társadalmi progressziójának egész Európát bevilágított napfénye mellett emberöltők dolgoztak. Voltak, akik követ fejtettek, voltak, akik meszet, homokot hordottak, voltak, akik egy-egy boltozatban helybe ütötték a zárkövet, de mind csak munkások voltak, az építőmester a történelemnek örök törvénye volt.”

- Arra az emlékezetes évre, ez évnek eseményeire, azok hosszas előzményeire és kihatásaira, amelyet évről-évre oly szívesen idézünk meg magunknak, mi magyarok. Követjük elődeink példáját valós és jelképes országhatárainkon innen és túl, és követjük elődeink példáját itt, szülővárosunkban is, ahol a pápai bencés kolostor háztörténetének krónikása, Plosszer Ferenc káplán elmondása alapján tudjuk: „Amint a március 15-iki engedmények híre Pápára eljutott, egyszerre minden ajkon a szabadság, testvériség, s egyenlőség nagy szavai hangzottak és háromszínű kokárdáknak, se hossza se vége nem volt...” - A hírek nyomán először egy főleg fiatalokból álló 400 lelkes, később mintegy 6000 főből álló tömeg éltette a forradalmat Pápa Fő terén, élükön diákok, polgárok, mesterlegények. Mindannyian 1848 építőmunkásai, egyúttal a történelem örök törvényének, a szabadságvágynak engedelmeskedő és ezzel együtt a modern, európai, nagykorú Magyarország születésnapját ünneplők széles közössége – idézte fel az alpolgármester a pápai eseményeket a korabeli krónikás visszaemlékezése alapján.

Unger Tamás a történelmi időket felidézve, aláhúzta, hogy a reformkor szerencsésen nevelte ki azokat a művelt fiatalokat, akik vezetői és áldozatkész harcosai lehettek a korszerű Magyarország megteremtésének. Tudásukból kiindulva, elszántságuknak engedve fektették le azokat az alapvető törvényeket, amelyek egy gyökeresen új, értékeiben polgári, demokratikus Magyarország megteremtéséhez voltak szükségesek: a népképviseleti országgyűlésnek, az önálló felelős kormányzásnak, a közteherviselésnek, a nemzeti banknak, a jobbágyfelszabadításnak, az ősiség, a dézsma és robot eltörlésének, a sajtó szabadságának törvényeit. Összefogással sikerült az összes fontos egyéni és kollektív szabadságjogot vérontás nélkül kivívni. 1848 óta valahányszor bármelyik szabadságjogunk sérült, újra és újra egész nemzet merít erőt abból a bizonyos márciusból. Az egyszer kivívott jogokat azonban elszántan, gondosan, következetesen kell őrizni, fenntartani, mint egy gyönyörű építményt.

- Ez az a közös építmény, amelyről Kossuth Lajos is beszélt. Ez az a közös építmény, amelyre joggal lehetünk büszkék, és amelyet ünnepelünk ezen a napon. Olyan valamire emlékezünk, amit a legszélesebb körű összefogással, együttműködéssel mi magunk csináltunk, és nem valami olyanra, ami csak egyszerűen megtörtént velünk. A honfoglalás és a kereszténység felvétele óta a legnagyobb eredményre emlékezünk az ország és a nemzet életében. „Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-as történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet” – mondta ugyancsak Kossuth Lajos. Ez az a közös építmény, amelynek örökösei, letéteményesei vagyunk. Egy biztos alap, amelyhez történelmi és politikai hányattatásaink, eltévelyedéseink után, kisebb-nagyobb időközökkel, de mindig visszatértünk és visszatérünk. Amelynek szilárdságát új Alaptörvény, intézményrendszer, nemzeti elvű politika biztosítja, gazdasági stabilitás, adósságrendezés és rég nem látott alacsony infláció szilárdítja. Ez az építmény nem egy politikai termék, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem egy olcsó marketing-fogás, nem egy hívó szó, hanem sok százezer magyar ember számára az alapvető és védendő értékek összessége, amelyek mentén életünket, gyermekeink, unokáink életét élni és tervezni szeretnénk. Ezen értékek összessége kapocs a múlt, a jelen és a jövő között: sikeres szakítás a nemzet dicstelen múltjának korszakaival, eligazodási pont a saját értékeit szánt szándékkal, vagy csupán ostobaságból félreértelmező, egy helyben toporgó európai értékrendhez viszonyítva és meghatározó sarokköve a jövő nemzeti Magyarországának.  – hangsúlyozta az összefogás fontosságát a téren megjelent több száz fős hallgatóságnak Unger Tamás.

Az ünnepi beszédet követően „Börtönnek, bilincsnek lerázom a gondját...” címmel ünnepi  összeállítást láthattak a megjelentek Müller Anita és Müller Zoltán rendezésében. A műsorban közreműködött a JMSZK Vadvirág néptáncegyüttes, Kincses László, Nagy Kristóf, Németh Dénes zenekara, valamint a pápai iskolák művészeti csoportjai: PRK Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája néptánc tagozat, valamint a Türr István Gimnázium és Kollégium énekkara. Műsorukban az 1848-as forradalom eseményeit és az azt követő szabadságharcot idézték meg Rózsa Sándor és a pusztai betyárok hazafias küzdelmének tükrében.

A díszőrség váltás után Áldozó Tamás polgármester adta át a Pápa Város Önkormányzata által alapított elismeréseket. Az idei esztendőben példamutató és kiemelkedő tevékenységükért ketten részesültek kitüntetésben: Pápa Városért Érdeméremmel dr. Schweighoffer Ernőnét, míg Pápa Város Díszoklevelével Harangozó Zsigmondot tüntették ki az ünnepi megemlékezésen.
Az ünnepi műsor a hagyományos díszsortűzzel és koszorúzással folytatódott, a várost képviselő politikusok mellett, politikai pártok, fegyveres testületek, civil szervezetek helyezték el a tisztelet koszorúit az Ihászi csata emlékművénél. Az emlékműsor a Szózat hangjaival és a díszalegység és lovas huszárok elvonulásával ért véget.
Az ünnepi programot a Kékfestő Múzeumban és a Pápai Református Gyűjteményekben megrendezett  '48-as játszóház egészítette ki, ahova késő délutánig várták az érdeklődőket.

Képek:


Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet