Református hagyományok a Dunántúlon | Pápa Ma

Református hagyományok a Dunántúlon


2017-10-23 22:15:06  | cikk: ha  | 




Református hagyományok a Dunántúlon - ezzel a címmel szervezett konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára és a Pápai Református Gyűjtemények. Petrik Iván, a pápai levéltár vezetője elmondta, hogy a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából mindenképp szerettek volna otthont adni egy tanácskozásnak, szélesebb kitekintéssel, nem csupán a helyi vonatkozású témákra fókuszálva, hisz Pápa a Dunántúli Református Egyházkerület központja.

A konferencia helyszíne a pápai levéltár nagyterme volt

Köntös László főjegyző, gyűjteményi igazgató köszöntője után Hudi József, a Pápai Református Gyűjtemények levéltárának vezetője a reformáció 300 éves évfordulójának ünnepléséről tartott előadást. 1790 után az egyház belügyeiben ugyan önállóan működött, de a vallásügy császári-királyi felségjog volt, ezért az 1817-es emlékünnepség tervezetét jóvá kellett hagyatni, és I. Ferenc osztrák császártól engedélyt kellett kérni. Az engedélyt megkapták a magyarok, aztán a püspökök döntöttek az egyes ünnepségekről. Pápán a főünnepség december 7-én volt, jelentősége abban is állt, hogy azon nem csupán protestánsok, hanem más felekezetűek, így katolikusok, s valószínűleg zsidók is részt vettek, megtöltve a régi református templomot. Ez az ökumené felé vezető út első lépéseinek egyike volt, mondta Hudi József, aki hozzátette, hogy a perselypénzekből összejött adományokból a helyben működő kórházak szegényei számára osztottak segélyeket, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül.

Hudi József a 300 éves jubileum ünnepléséről tartott előadást

A másik kifejezetten Pápához kötődő előadást Jakab Réka veszprémi főlevéltáros tartotta, aki előzetes kutatásokra, többek közt Haris Andrea munkájára támaszkodva, Pápa Városatlasz előkészítő munkálataira alapozva a protestáns egyházak pápai telkeiről beszélt. Mint mondta, a protestánsok első temploma a Fő téri középkori templom volt, hisz a reformáció idején városi szintű volt a felekezetváltás, 1535-re mindenki evangélikus lett, s több közösségi térrel együtt a templom is a reformátorok kezébe került. 1580-ig a lutheri, utána pedig kálvini hitelveknek megfelelően folytak az istentiszteletek. Később a plébániasor mögött építettek egy imaházat a reformátusok, majd a Hosszú utcában vettek telket. 1752-ben megszűnik a szabad vallásgyakorlás, melyre csak II. József türelmi rendelete hoz megoldást. 1784-ben már el is készül az ótemplom, torony, harang és utcára nyíló kapu nélkül, majd miután ez kicsinek bizonyul, a gyülekezet 1934 óta használja a Március 15. téren álló új templomot - hangzott el az előadáson.

Dr. Nagy-L. István múzeumigazgató, történész a császári, királyi hadsereg református tisztjeiről szólt, Boross István a bakonyi református vadászok közösségéről beszélt, Tóth Péter a gályarabperről tartott előadást egy jegyzőkönyv tanulságait alapul véve. A konferenciát Simon Zsolt előadása zárta, aki bemutatta az első magyar csillagászati szakkönyv íróját - Tarczy Lajost.

Képek:

nincsenek képek


Írásaink és fényképeink a forrás pontos megjelölésével (papa-ma.hu) szabadon átvehetők!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!
Ez is érdekelhet