1956 arra emlékeztet bennünket, hogy szabadságunkat és önrendelkezési jogunkat tartsuk többre mindennél - városi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján


2018-10-23 23:00:49  | cikk: HuHa  | 


1956 arra emlékeztet bennünket, hogy szabadságunkat és önrendelkezési jogunkat tartsuk többre mindennél - városi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján főképe
A belvárosba várta az emlékezőket késő délután Pápa Város Önkormányzata az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója tiszteletére és a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából rendezett megemlékezés elején. A Deák Ferenc utcában Kiss Zoltán honvéd alezredes, az önkényuralom elleni nemzeti függetlenségi mozgalom mártírja, a Márton István utcában dr. Katona János, az 1956. október 27-én megalakult városi forradalmi tanács elnöke emléktáblájánál hajtottak főt és helyezték el az emlékezés koszorúit a város vezetői és a hősök hozzátartozói.
Dr. Katona István leszármazottjai is megkoszorúzták az emléktáblát

A Jókai Mór Művelődési és Szabadidőközpont színháztermében tartott városi emlékműsor a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Unger Tamás alpolgármester mondott emlékbeszédet.
-Országunk nagy, nemzeti ünnepként is megélt forradalmainak közös vonása, hogy azokat kivétel nélkül erőszakkal, sőt vérrel, külső segítséggel verték le - ráadásul a külső segítő megtestesítője mindkét esetben azonos volt - és mindegyiket végtelennek tűnő megtorlás követte. Ugyanakkor közös vonásuk az is, hogy e forradalmak olyan hatással voltak az utánuk következő évtizedek történéseire, amelyek történelmi jelentősége elvitathatatlan, dicsőségük megkérdőjelezhetetlen - kezdte szónoklatát.
Unger Tamás alpolgármester mondott emlékbeszédet

Az alpolgármester Milovan Gyilaszt, az egykori Jugoszlávia, a kommunizmus eszméjéből kiábrándult legismertebb ellenzéki személyiségét idézte, aki így fogalmazott 1956-ban: A magyar forradalom a kommunizmus végének kezdete. A szónok kijelentette, az 56-os forradalom eseményeinek előzményei szűkebb értelemben három évre, tágabban a II. világháború végéig nyúlnak vissza.
- Az óriási ember és még nagyobb magán és nemzeti vagyon veszteségek árán végződő világháború után beállt gazdasági helyzet, a szovjet megszállás és az annak nyomására nyíltan elcsalt választások útján hatalomra jutott kommunisták totális diktatúrája, a Rákosi-rendszer az elhibázott gazdaságpolitikájával, a kierőszakolt kolhozosítással és az indokolatlan iparosítással, valamint az ezek következtében állandóvá vált szegénység, az ÁVO majd ÁVH, a koncepciós perek mind meghatározó elemei voltak az 1956-ot megelőző éveknek Magyarországon.
Kötelességünk az emlékezés és az emlékeztetés - fogalmazott a szónok

Emlékeztetett a Sztálin halála utáni időszak eseményeire és a forradalom kitörése előtti hetek, napok történéseire és az október 23. és november 4. között történtekre.
- Ismerjük a tüntetések, a sortüzek, az összecsapások helyszíneit, hőseit és áldozatait, de ismerjük a válaszlépések súlyát, az orosz tankok lánctalpainak dübörgését és a Kádár-korszak kegyetlen megtorló éveit is, a kivégzettek, a bebörtönzöttek, az elítéltek tömegeit. Az eseményeket valóban ismerhetjük, de lehet-e fogalmunk arról, hogyan élték meg a forradalom igazi résztvevői, a diákok, tanárok, mérnökök, kétkezi munkások, az egyszerű emberek és a professzorok a történteket? - tette fel a kérdést és egy mérnökember, Jakab Zoltán visszaemlékezéseiből idézett, aki az összetartozás- és együvé tartozás érzését emelte ki. „Amikor sorba álltunk akár kenyérért akár vízért, vagy valami élelmiszerért, egymást előre engedő előzékenységgel fordultak egymáshoz az emberek. Valami csodálatos, katartikus érzés volt az emberekben. Mintha valami ezeréves átoktól vagy bűntől szabadultunk volna meg. Dávid legyőzte Góliátot. Igazi, belső felszabadultság érzése volt az a határtalan türelem és szeretet, amely az embereknek egymáshoz való kapcsolatában is kifejezésre jutott.”
Az alpolgármester úgy fogalmazott, ez az összetartozás, az együvé tartozás, az egységesség, a testvériség volt az, ami az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, a magyar történelem 20. századi nemzeti forradalmát meghatározta.
-Ez az együvé tartozás hajtotta őket a végsőkig, a börtönbüntetésig, az akasztófáig, a halálig! Hittek benne, hogy együtt sikerülhet! És ez a hit mindegyikükben egy addig soha nem tapasztalt szabadságvágyat és reményt váltott ki, amellyel meggyőződésük szerint sorsukat a saját kezükbe véve véget vethetnek a felettük uralkodó hiteltelen ideológiának, a totalitárius diktatúrának, a jogfosztottságnak és megalázottságnak - emelte ki.
A JMSZK színháztermében gyűltek össze az emlékezők

Arról is szólt, bár az 1956-os forradalom és szabadságharc 12 nap után szomorú véget ért, Magyarországnak olyan tiszteletet vívott ki, amely megmaradt egészen a kommunizmus dicstelen bukásáig. Tetten érhető volt a szocialista blokk népeinek szimpátiájában, de a mai napig jelen van európai és tengeren túli nemzetek évenkénti megemlékezéseiben, üdvözleteiben.

Unger Tamás beszéde végén az emlékezés és emlékeztetés fontosságára, valamint a felelősségre hívta fel a figyelmet és azt hangsúlyozta, 1956 arra emlékeztet bennünket, hogy szabadságunkat és önrendelkezési jogunkat tartsuk többre mindennél.
-Hogy magunk mondhassuk meg, milyen országot szeretnénk, mi a fontos számunkra, hogyan képzeljük el jövőnket, kivel szeretnénk együtt élni és kivel nem. Hogy soha ne feledjük hőseinket. Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak. Hogy soha ne felejtsük el a Rákosik, Gerők, Hegedűsök, Kádárok és modern elvtársaik hazaárulását. 1956 azt a reményünket fejezi ki, hogy többé nem kell újra és újra nagyhatalmakkal szemben megvédenünk nemzeti szuverenitásunkat, közös értékeinket, vívmányainkat, eredményeinket, vagy kultúránkat, mint identitásunk egyik legfőbb hordozóját - még ha napjainkban ennek éppen ellenkezőjét kell is megélnünk. Azt a reményünket fejezi ki, hogy szabadon kimondott véleményünket soha többé nem tiporják sárba önjelölt internacionalista cenzorok. Azt a hitünket fejezi ki, hogy szabadon dönthetünk arról, hogy gyermekeinket hogyan, milyen szellemiségben neveljük fel, és hogy mit szeretnénk örökül hagyni nekik. Hogy sorsunkat mi irányíthatjuk, hogy tudjuk, kire bízhatjuk országunk vezetését, anélkül, hogy ezt kívülről bárki is befolyásolná.
Kiemelte, 56 emlékeztet, reményt és hitet ad és a mi felelősségünk, hogyan élünk mindezzel.
-Sose engedjünk 56-ból! - zárta emlékező szavait Unger Tamás.
Oberfrank Pál színművész és Varga Miklós előadóművész az ünnepi műsorban

Az ünnepi program Magyar zsoltár ?56 címmel zenés irodalmi műsorral folytatódott, az előadás három alappillérre építve, szimbolikus és konkrét gondolati képekkel emlékeztetett az 56-os eseményekre, hősökre és állította középpontba a nemzeti öntudatot. Korabeli dokumentumfilmek és a Szabadság, szerelem című film részletei idézték meg a forradalom történéseit, nagyszerűségét és tragédiáját, Oberfrank Pál színművész előadásában hangzott el Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményének részlete, Varga Miklós előadóművész pedig többek között Jeney-Máray Mennyből az angyal című darabját adta elő, így közelítve a nagy nemzeti kitekintésből az 56-os forradalomra. A műsorban a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület táncosai közreműködtek.
Koszorúzással tisztelegtek a hősök emléke előtt

A városi megemlékezés az Erzsébet ligetben, a Magyar Piéta 1956 szobornál ért véget, ahol katonai tiszteletadás mellett helyezték el a városvezetők, valamint a pártok, hivatásos és hivatalos szervezetek, intézmények és civil közösségek a tisztelet és emlékezés koszorúit.

Képek:

Írásaink és fényképeink a forrás pontos megjelölésével (papa-ma.hu) szabadon átvehetők!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!
Ez is érdekelhet
ajánlott cikk főképe

2018-10-01 14:40:07

A Szivárvány Óvoda Piros csoportja is énekelt a zene világnapján


ajánlott cikk főképe

2018-09-30 22:11:26

Hetedhét mesenap a színházépületben


ajánlott cikk főképe

2018-08-25 22:58:26

Sikeres volt a megyei roma nap Pápán


ajánlott cikk főképe

2018-06-18 08:00:12

Lenyűgöző artista bemutató a Fő téren