Áldozó Tamás: Új közmegegyezés kell, ami testvérnek tekint minden magyart, egy akaratnak, egy szándéknak, egy közösségnek tartja a nemzetet!


2019-03-15 14:22:04  | cikk: HuHa  | fotó: Babos Petra  | 


Áldozó Tamás: Új közmegegyezés kell, ami testvérnek tekint minden magyart, egy akaratnak, egy szándéknak, egy közösségnek tartja a nemzetet! főképe
Több száz emlékező gyűlt össze ma délelőtt a Március 15. téren az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója tisztelére szervezett városi megemlékezésen. Az ünneplőket Pápa Város Fúvószenekarának toborzómuzsikája fogadta a rendezvény helyszínén, a program az MH Pápa Bázisrepülőtér díszalegységének és a Pápai Huszáregyesület hagyományőrző lovashuszárainak bevonulását követően a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Áldozó Tamás polgármester mondott ünnepi köszöntőt.A Március 15. téren tartott megemlékezésnek minden évben közreműködői a hagyományőrző huszárok

A városvezető beszéde elején a kárpátaljai testvérvárosunkból, Viskről érkezett vendégeket külön köszöntötte.
-Érezzék otthon magukat nálunk a hétköznapokon is, de a forradalom és a szabadságharc napján a Kárpát-medencét megjáró jókívánságoknak nyomatékkal van helye és ideje közöttünk, hiszen nincs más olyan megrázóbb fejezete történelmünknek, ami hitelesebben és messzebbre hangzóan emlékeztetne bennünket arra, hogy összetartozunk!
A polgármester az összetartozás gondolatát és az új közmegegyezés szükségességét állította beszéde középpontjába.
-Összetartozunk a hétköznapokban és az ünnepeinkben, az indulatainkban és a barátságainkban, a vitáinkban és az egyetértéseinkben; összetartozunk, hisz megkülönböztetnek minket minden más néptől a népmeséink és a népdalaink, az ezéves messzeségből magunkkal hozott mondáink és népművészetünk, megkülönböztet minket minden más néptől a mások számára kiismerhetetlen és megtanulhatatlan anyanyelvünk. Minden más nemzet sebészi pontossággal választ le minket magáról, az utódállamokban együtt élő szlovákok, szerbek, románok, ukránok pontosan tudják: mi máshova tartozunk, másképp számoljuk a napokat, a metaforáink másik világról üzennek. Minden más nemzet érti ezt, virtuális vagy épp valóságos határral kerítenek körbe bennünket; csak épp mi, az egy nyelvet beszélők, ugyanazt a mesét mondók, ugyanazt a dalt éneklők, ugyanazt a történelmet vallók felejtjük el, csak mi lépünk túl ezen, gyakran csak pont mi felejtjük el, hogy összetartozunk.
Áldozó Tamás polgármester beszédében a magyarok összetartozásáról, a nemzetünk iránti felelősségről is beszélt

Figyelmeztetett, bár minden jelenlévő érteni véli a népdal, a tánc, a megélt történelem valóságát, a számon tarthatatlanul sok kincset a megelőző generációktól, tiszta szívből ünnepeli a megemlékezésen közreműködőket, akik őrzői és átadói a magyar hagyományoknak, értékeknek - ez nem elég.
-Ne feledjük: mindezzel nem végeztük el a magunk dolgát, nem szabadultunk meg a magunk felelősségétől, nem engedhetjük meg magunknak a távolságtartás szabadságát. Nem tarthat minket össze pusztán az, hogy mások megkülönböztetnek maguktól minket; nekünk magunknak kell felismerni és biztos kézzel tartani azt, ami egy közösséggé, a boldogulását közösen akaró sokasággá, nemzetté erősít minket.
Áldozó Tamás az 1848-as 12 pontból a tizenkettedik idézte meg, mint mondta, 1848 márciusában a két ország egyesülése jelenthette a közös hazát valamennyi magyarnak, a királyság történelmi határain belül a két országban volt valamennyi magyar otthona.
-A földrajzi téren túl az unió követelése mögött azonban óriási erő tobzódott: ez az óriás pedig a nemzeti közmegegyezés volt. A nemzeti közmegegyezés nem biztos célok elérésére összerendezett akaratot jelentett, de határozott irányt: felemelt fejjel, a generációktól megörökölt gazdagságot valló, az ősök méltóságával és példájával vállalt bátor kitörést; ugyanazt jelentette Magyarországon, mint Erdélyországban, így az unió a közös akarat kifejezésére szolgáló közös nemzeti keretre vonatkozó igényt fejezte ki.
Hangsúlyozta, 1848-ban nem volt kérdés az egy nemzethez tartozás, senki nem vitatta el az erdélyi paraszt, az erdélyi polgár vagy az erdélyi arisztokrata magyarságát, sőt azt kiterjesztően értelmezve idegen nyelvű, más vallású népek irányában is nyitott volt.
-Megdönthetetlen igazolásunk van erre a közös akaratra: a szabadságharcban a nemzeti zászlók alá felsorakozó magyarok tízezrei, a más anyanyelvűek sokasága, itt Pápán a zsidó Lőw Lipót, vagy a helyi németek polgárőrségének példája. Hatalmas igazolás ez, 1848-ban példa nélkül állt Európában: egy zászló, egy irány, egyhaza-szeretet. A bennünk élő egyhaza szeretete, aminek határai ma is körülölelnek mindenkit, aki március idusát ünnepének tartja!
Kicsik és nagyok együtt emlékeztek '48 hőseire

A városvezető úgy fogalmazott, a nagy változásokhoz határozott irányhoz összerendezett akarat, hatalmas tobzódás, letörhetetlen erő szükségeltetik, s ezt nevezik közmegegyezésnek.
-Közmegegyezésnek vagy kiegyezésnek, amire támaszkodva felemelt fejjel, a megelőző generációktól megörökölt gazdagságot vállalva, az ősök méltóságát és példáját valló kitörés lehet az eredményünk, olyan teljesítmény, amire felhorkan a világ.
Hozzátette, nem csak 1848-ban volt közmegegyezés, de 30 évvel ezelőtt is, hiszen a magyarok tudták 1989-90-ben, hogy amiben addig éltek, az nem vállalható tovább, tudták, hogy európai irányt kell szabni a terveknek, tudták azt, hogy miből nem kérnek többet.
-Tudtuk azt, hogy a XX. század fordulataiból a náci és a kommunista bűnöket bűnöknek kell neveznünk, tudtuk azt, hogy több évtizednyi elszakíttatás után egy
nemzethez tartozunk megint mi, magyarok, akkor is, ha a történelem más meg más országokba is sorolt minket.
A polgármester szavait többszáz pápai hallgatta az ünnepségen

A szónok arra figyelmeztetett, ez a 30 évvel ezelőtti közmegegyezés ma szétporladni látszik.
-A kommunista bűnök kisebbítése az első demokratikusan választott kormány működése óta folyamatos, nemzeti együvé tartozásunkat 2002-ben és 2004-ben érték olyan alantas támadások, amik nehezen gyógyuló sebeket ütöttek a lelkekben; a közbeszédben ma sem mindig egyértelmű az elutasítása azoknak, akik határon túl élő testvéreinktől megtagadják a magyarságukat románnak, ukránnak, szlováknak minősítve őket. A holokauszt 75. évfordulóján naponta szembesülünk azzal, hogy antiszemita gesztusokat, beszédet, magatartást tüntetnek fel korábbi humanista álláspontjukat és következetesen képviselt elveiket sutba vágó politikusok, pártok a rövid távú haszonszerzés reményében elfogadhatónak, abban kivetnivalót nem találnak; a kirekesztés, a rasszizmus elfogadhatónak minősül, a történelem átértelmezése újfent megkezdődik.
A helyi közéletre utalva, úgy fogalmazott, az emlékezetpolitika terén való cselekvése a közéleti szereplőknek, pártoknak megmutatja a közös értékek iránti elköteleződésüket és ezek a gesztusok egyértelműek és világosak.
-Ha egy politikai közösség következetesen, évtizedben mérhető időtávban távolmarad a pápai zsidó mártírokra emlékező rendezvényekről, annak világos üzenete van: elhurcolt zsidó polgártársainkat nem tekintik a közösség részének! Teszik ezt abban a városban, amelyik Lőw Lipótot, a 48-as tábori rabbit és megannyi kiváló zsidó polgárt tudott és tud ma is magáénak. Ha egy politikai közösség következetesen távoltartja magát a kommunizmus áldozatainak emlékére szervezett rendezvénytől, ha ennek a közösségnek nem fontos egy csokor virággal kifejezni együttérzését az egykori áldozatokkal, akkor ez is világos beszéd: világos, ugyanakkor egyként vállalhatatlan a tisztesség és a méltóság megadása a nácizmus és a kommunizmus áldozatainak! Ma az látszik, hogy akik világos és egyértelmű üzeneteket fogalmaznak meg gesztusaikkal a XX. századi magyar történelem kisemmizettjeinek és meghurcoltjainak címezve, hogy akik semmissé akarják tenni a rendszerváltozást megalapozó közmegegyezést; hogy akik folyamatosan konfliktusokat gerjesztenek anyaországi és határon túli magyarok között, nos azt látjuk, hogy ők egyre közelebb vannak egymáshoz, egyre bátrabban vállalják közösnek egymás véleményét, egyre határozottabban tagadják meg azt a közmegegyezést, ami látható, élhető világunk kereteit formálja valósággá.
Kokárdát viselőkkel népesült be a tér nemzeti ünnepünk alkalmából

Áldozó Tamás polgármester beszéde végén új közmegegyezésre szólított fel, ami megerősíti a harminc évvel ezelőtt megfogalmazottakat.
-Új közmegegyezés kell, ami egyként utasítja el a nácizmus és a kommunizmus bűneit, ami egyként tartja számon a két zavarodott ideológia áldozatait; új közmegegyezés, ami bűnösnek nevezi az elkövetőt és áldozatnak a kisemmizettet, az életétől megfosztottat! Új közmegegyezés kell, ami a humanizmus és a polgári öntudat nevében elutasít minden olyan szándékot, ami kisebbíti a bűnöket, ami elfogadhatóvá akarja tenni a gonoszságot! Új közmegegyezés kell, ami testvérnek tekint minden magyart, egy akaratnak, egy szándéknak, egy közösségnek tartja a nemzetet! Új közmegegyezés kell, ami a méltóságra és a megbecsülésre támaszkodva törekszik elérni a közjót, ami megvallja a történelmünket, ami összerendezi azt a gazdagságot, amivel a vágyott, vállalható és az utódainknak továbbadni szándékozott városunkat, világunkat építhetjük közösen!

A városvezető beszédét követően Zászlók a hegy hátán címmel zenés-verses-tancos összeállítással idézték fel a 171 évvel ezelőtti eseményeket. Valler Kata és Végh Zsolt, a Pegazus Színhűz művészei, a Pápai Vadvirág Néptánccsoport és Németh Dénes zenekara az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó, a Hargita megyei háromszéki medence egyik magaslatán, Nyergestetőn zajlott csatájának állított emléket. Annak a csatának, melyben alig több mint 200 székely honvéd védte a szorost a 12 000 főt számláló osztrák-orosz ellenséges hadsereggel szemben. És bár egy román ember árulása miatt elbukott a honvédek kis csapata, hazaszeretetből, kitartásból, önfeláldozásból példát mutattak, s véráldozatuk nem volt hiábavaló, mert napokra feltartóztatták az ellenséget.
A Vadvirág Néptáncegyüttes hagyományosan minden évben közreműködik az ünnepi megemlékezésen

A március 15-ei megemlékezés a hagyományoknak megfelelően az önkormányzat által alapított kitüntetések átadásával folytatódott. Pápa Város Díszoklevelét hárman vehették át Áldozó Tamás polgármestertől, Pápa Városért Érdemérem kitüntetésben pedig ketten részesültek.
Több évtizeden át végzett kulturális, hagyományőrző és közösségépítő tevékenységéért, a magyar katonai hagyományok megismertetéséért és átörökítéséért végzett lelkes, tudatos és következetes munkájáért Bolla Kálmán hagyományőrző huszár őrnagy, a Pápa Huszár Egyesület elnöke Pápa Város Díszoklevele elismerést vehetett át.
Pápa Város Díszoklevelét vehette át Bolla Kálmán hagyományőrző huszár őrnagy, a Pápa Huszár Egyesület elnöke

Díszoklevél kitüntetésben részesült a Fehér Galamb Hospice Alapítvány, a gyógyíthatatlan daganatos betegek gondozása, ápolása, szenvedésük enyhítése terén rendkívüli empátiával és emberszeretettel végzett tevékenységük elismeréseként.
Kiss Aranka Andrea, a Fehár Galamb Hospice alapítvány kuratóriumi elnöke (balra) és Takács Annamária kuratóriumi tag, ápolásvezető vette át a kitüntetést

Pápa Város Díszoklevele elismerést adományozott az önkormányzat Gangler László ezredes részére az MH Pápa Bázisrepülőtér fejlesztése, a pápai katonák szellemiségének és képességeinek erősítése, a nemzetközi szervezetekkel való közös feladatellátás, valamint Pápa Város Önkormányzatával és a város polgáraival történő példaértékű együttműködés terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként.
Gangler László ezredes, az MH Pápa Bázisrepülőtér volt parancsnoka Pápa Város Díszoklevele kitüntetésben részesült

Pápa Város Érdemérme kitüntetésben részesült Müller Anita, a Pápai Református Kollégium Tánc-Lánc Alapfokú Művészeti Iskolája igazgatója, a Pápa Vadvirág Művészeti Egyesület elnöke a néptáncoktatásban, a népi kultúra ápolásában és átörökítésében, a táncmódszertani fejlesztőpedagógia kidolgozásában, az intézményes táncoktatás Pápán történő újraindításában és a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesületben végzett több évtizedes, magas színvonalú elhivatott tevékenységéért.
Müller Anita (középen), a Pápai Református Kollégium Tánc-Lánc Alapfokú Művészeti Iskolája igazgatója, a Pápa Vadvirág Művészeti Egyesület elnöke Pápa Városért Érdemérem kitüntetést kapott 

Ugyancsak Pápa városért Érdemérem kitüntetést vehetett át Müller Zoltán táncpedagógus, a Vadvirág Néptáncegyüttes művészeti vezetője a néptánckutatás és oktatás, a néptánckultúra átörökítése, a cigány fiatalok kulturális nevelése, az intézményes táncoktatás pápai kialakítása terén és a Vadvirág Néptáncegyüttes művészeti vezetőjeként végzett kiemelkedő színvonalú, elkötelezett munkájáért.
Müller Zoltán táncpedagógusnak, a Vadvirág Néptáncegyüttes művészeti vezetőjének Pápa Városért Érdemérem kitüntetést adományozott az önkormányzat 

Az ünnepségen leplezték le a Pápai Református Kollégium épületének falán elhelyezett emléktáblát, melyet annak emlékére készíttetett az önkormányzat, hogy 125 évvel ezelőtt, 1894. január 27-28-án - nagyszabású ünnepség keretében - nevezte át a város az évszázadokon át Hosszú utcának hívott útszakaszt Jókai Mór utcának. Az emléktábla állítását a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei részéről Köntös László főjegyző, igazgató és Mezei Zsolt könyvtárvezető kezdeményezte. A tervezési, kivitelezési munkálatokat Boros Zita és Kerpel Péter, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma művésztanárai végezték. Az emléktáblát Áldozó Tamás polgármester, Baráth Julianna, Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma igazgatója, Köntös László és Mezei Zsolt leplezte le.
A Pápai Református Kollégium épületén helyezték el a Jókai emléktáblát

A megemlékezés a Március 15. téren álló emlékművek megkoszorúzásával zárult, a tiszteletadáson az önkormányzat, a kormányhivatal, a hivatásos szervek, hagyományőrzők és pártok mellett intézmények, civil egyesületek és közösségek helyezték el az emlékezés és tisztelet koszorúit.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet
ajánlott cikk főképe

2019-05-23 11:55:55

Tervek a Bakonyér partjának megújítására


ajánlott cikk főképe

2019-04-11 21:32:02

Nagy László szavalóverseny a költészet napján a Tarczyban


ajánlott cikk főképe

2019-03-15 23:06:13

Játékban FORRaDalom


ajánlott cikk főképe

2019-05-18 07:39:39

70 éves a JMSZK Kamarazenekara


PÁPA időjárás