„Hirdesse ez a tábla a pápai zsidó mártírok áldott emlékezését” - Lezárult a holokauszt emlékév


2020-01-27 22:00:12  | cikk: Babos Petra  | 


„Hirdesse ez a tábla a pápai zsidó mártírok áldott emlékezését” - Lezárult a holokauszt emlékév főképe
A Nemzetközi Holokauszt Emléknap és A holokauszt pápai áldozatainak emlékéve zárasaként szervezett megemlékezést Pápa Város Önkormányzata a Kossuth utca - Rákóczi utca torkolatánál.
A megemlékezés elején Kőrös Endre versét hallhatták Végh Zsolt, a Pegazus Színház színészének előadásában.
Schmidt Dezsőné, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnökségi tagja emlékező beszéde elején a 75 évvel ezelőtt történteket, egy magyar túlélő, dr. Edith Éva Éger leírása alapján idézte fel, aki 70 év után felkereste a haláltábort.
-Egy emléktáblát avatunk ma, s egyben emlékezünk azokra, akik többsége már nincs köztünk, hiszen a gettó felépítésével, majd a gettóba zártak elhurcolásával a város polgárait, zsidó lakosait szerették volna megsemmisíteni. Ez részben sikerült is, hiszen a több mint 3000 elhurcolt közül csupán a 10 százalékuk tért vissza, de családjaik, barátaik nélkül már nem tudták folytatni a háború előtti életüket. Talán ezért is választottak új hazát maguknak, így sokan költöztek másik országba, vagy más városba. De szegényebb lett Pápa is köztiszteletben álló lakosai nélkül. Már a gettó felállításakor kiürültek a Kossuth utca, a Fő tér üzlethelyiségei, új kereskedők vették át a régiek helyét. Kiürült sok lakás, hiszen nem jöttek vissza tulajdonosaik, bérlőik - mondta Schmidt Dezsőné, majd kiemelte, a város lakosai azonban nem felejtettek, nem felejtették el szomszédjaikat, jó ismerőseiket. Megőrizték azok emlékét, akik mindig is magyarnak, pápainak vallották magukat.
Az egyesületük fontosnak tartja, hogy tanuljanak, ismerjék meg a hagyományokat, a gyökereket, azt a közösséget, melynek létrejöttét az Esterházy család támogatta, zsinagógája a harmadik legnagyobb az országban, igazolva egy közösség erejét, nagyságát.
Schmidt Dezsőné a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület tagsága, támogatói nevében szólt az egybegyűltekhez

Az egyesület feladata az is, hogy nyisson mindazok felé, akiket érdekel egy közösség élete, kíváncsi a hagyományaikra, de ugyanakkor közösséget, új értéket is képvisel.
A zsinagóga kiállítása nagyon sok pápai család életét mutatja be, de mindenki őriz az emlékeiben olyan neveket, akik nekik kedvesek voltak. Schmidt Dezsőné felsorolása így kezdődött: László Ilus néni, Jakab Lali bácsi a Kossuth utcai férfiruha boltból, Marton Sala bácsi a Lovas boltból, Heimlich Sanyi bácsi a kárpitos műhelyből, Leitner Dezső bácsi a Fő téri vasboltból és Vidor bácsi a fodrászüzletből.
Ezt követően Ortutay Gábor, a Hit Gyülekezete Pápa lelkésze emlékbeszédében elmondta, fontosnak tartották, hogy a Holokauszt emlékév meghirdetése kapcsán megragadják az alkalmat, hogy a Pápáról elhurcolt közel 2600 zsidó honfitársuknak emlékére méltó helyen és méltó módon emléktáblát állítsanak.
„Hirdesse ez a tábla a pápai zsidó mártírok áldott emlékezetét, legyen áldott a sok magyar zsidómentő keresztény és nem keresztény emlékezete is, és legyen áldott Magyarország!" - mondta Ortutay Gábor.

-A Dunántúl egyik legnagyobb zsidó közössége élt ebben a városban, és gyakorolta az Esterházyak mellett a történelem folyamán az egyik legjelentősebb hatást a vallási életre, a gazdaságra, társadalmi életre, karitatív tevékenységre. Gondoljunk csak bele, a város 20 százaléka volt zsidó. Nem tudunk végigmenni úgy a belváros utcáin, hogy ne botlanánk hajdani zsidó tulajdonú házakba, emlékekbe, és nem utolsó sorban az ország harmadik zsinagógájába. Olyan kép jut ilyenkor az ember eszébe, mintha a Holokauszt borzalmai által, egy nagy darabot kivágtak volna a város testéből - hangsúlyozta a lelkész, majd hozzátette, emlékezni jöttünk össze, de egyben szeretnénk a tanulságokat is levonni, illetve reménységgel a jövőbe nézni.
-Amikor azt mondjuk, mintegy őszinte felkiáltással, hogy soha többé Shoá, akkor általában a gettókra, a deportálásokra, a haláltáborokra gondolunk. A holokauszt azonban nem itt kezdődött, hanem a megbélyegzéssel, antiszemitizmussal, gyűlölettel. Keresztényként szembe kell nézünk az akkori Magyarországon lezajlott folyamatokkal. Az 1920-ban megszavazott Numerus Clausus törvényben először nevezik a zsidóságot népfajként. Ugyan 1928-ban visszavonták ezt a rendeletet, de alig tíz év múlva már megszületik az első zsidótörvény, aztán a második, a harmadik és így tovább. Sajnálatos módon törvényerőre emelkedett a megbélyegzés, a kirekesztés, az antiszemitizmus - mondta Ortutay Gábor.
-Örömmel jelenthetjük ki viszont, hogy a mostani Magyarország már egészen más Magyarország, ahol Európa egyik legnagyobb zsidó közössége él, teljes biztonságban és békességében, kitűnő kapcsolatot ápol Izrael államával. Örömteli tény, hogy a nemrég nyilvánosságra került statisztika alapján a világ zsidóságának a létszáma elérte a holokauszt előtti zsidóság létszámát - tette hozzá.
Dr. Áldozó Tamás polgármester emlékbeszédében felidézte, kerek tíz esztendeje annak, hogy a Holokauszt Nemzetközi Napján összegyűltek a zsinagógában és az ott közreműködésben feladatot vállalók felolvasták, hangosan kimondták a pápai zsidó mártírok nevét. Tíz esztendeje a megemlékezés különböző formáit választva nem engedik, hogy ne hangozzék el figyelmeztetés: olyan világot kell építenünk, amiben soha nem felejtődik el a holokauszt, de egyben olyat is, amiben nem ismétlődhet meg még egyszer a történelem.
-A 2019. évi holokauszt 75. évfordulója alkalmából Pápa Város Önkormányzata A holokauszt emlékévének nyilvánította a tavalyi évet, vállalva azt, hogy közösségekkel, intézményekkel, magánszemélyekkel együttműködve, kezdeményezőként fellépve vegyen részt a vészkorszak emlékező rendezvénysorozatában - mondta a polgármester, majd hozzáfűzte, azért kezdeményezték az emlékévet, hogy többek legyünk tudásban, nyitottságban, empátiában és önismeretben.
Olyan világot kell építenünk, amiben soha nem felejtődik el a holokauszt, de egyben olyat is, amiben nem ismétlődhet meg még egyszer a történelem - hangsúlyozta a polgármester.

Dr. Áldozó Tamás Heisler András, a MAZSIHISZ elnökének gondolatait idézte, mi szerint: „A...megbékélés alapja egymás fájdalmainak elismerése, ami nem annak relativizálását jelenti: Ezért soha nem szabad elfeledkeznünk a bűnökről és a bűnre uszítókról, hisz nincs mód megbocsátanunk a meggyilkoltak helyett! A pótolhatatlanság fájdalmában, ha tetszik, ha nem, osztozunk... A pótolhatatlanság fájdalmában ott van az ártatlan utódok egymásra találásának reménye, hogy brutális gyűlölet helyett a megértésen keresztül részeseivé válhassunk egymás életének.”,
-Nem feledkezünk meg a bűnről és a bűnökre uszítókról, ahogy volt több ezer pápai zsidó mártír, úgy volt az ő halálukban közreműködő pápai bűnös is jócskán. A pótolhatatlanság fájdalmában viszont - ha most nem is pontosan Heisler András beszédének eredeti értelmében, hisz ő ezt a beszédet egy német katonai temetőben a német halottakra utalva mondta el- szóval a pótolhatatlanságban, hisz a magyar zsidó közösség tragédiája magyar tragédia is: a mi szomszédaink, a mi osztálytársaink, a mi barátaink, a mi munkatársaink, a mi szerelmeink sem születhettek meg. Azért kezdeményeztük ezt az emlékévet, hogy többek legyünk tudásban, nyitottságban, empátiában és önismeretben. Ha csak egyetlen apró lépést tettünk az ártatlan utódok egymásra találásának irányába, hogy a brutális gyűlölet helyett a megértésen keresztül részeseivé válhassunk egymás életének, nos ha mindezt elvégeztük, akkor nem volt hiába. Sok kéz nyúlt az emlékév alatt egymás felé, s ha néhányan ezeket a kezeket félre is ütötték, azért maradjunk mi többen, mi, akik hiszünk abban, hogy részesei lehetünk egymás életének! Béke veletek. Shalom! - zárta gondolatait a polgármester.
Ezt követően Schmidt Dezsőné, Ortutay Gábor és dr. Áldozó Tamás leleplezték az emléktáblát, s a megjelentek elhelyezték az emlékköveket.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet
ajánlott cikk főképe

2019-12-05 20:55:02

KELLA koncert a kórházban


ajánlott cikk főképe

2019-11-18 17:07:22

Jótékonysági est a szegényekért


ajánlott cikk főképe

2020-01-28 17:46:35

„Lángot adok, add tovább”


ajánlott cikk főképe

2019-11-23 12:52:34

Aszfaltozzák az új körforgalmat