Koszorúzással tisztelgett a város a 48-as hősök emléke előtt


2020-03-15 10:51:42  | cikk: HuHa  | 


Koszorúzással tisztelgett a város a 48-as hősök emléke előtt főképe
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 172. évfordulóját ünnepeljük ma, s bár a hagyományos városi megemlékezés elmaradt a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet miatt, az önkormányzat, a helyi pártok, intézmények és civil közösségek koszorúzással emlékeztek a 48-49-es történésekre és a magyar történelem egyik legjelentősebb eseményének hőseire.
Pártok, intézmények, civil közösségek vettek részt a koszorúzáson az önkormányzat mellett

A Március 15. téren összegyűltekhez Unger Tamás alpolgármester szólt, aki az önkormányzat nevében megköszönte az emlékezők megjelenését. Mint mondta, a hagyományos városi ünnepséget figyelemmel az érvényben lévő szabályokra, nem tudták megtartani, mégis úgy gondolták, hogy koszorúzással kifejezik tiszteletüket.
A megjelentek közösen elénekelték a Himnuszt, majd elhelyezték a tisztelet koszorúit az emlékműnél, végül a Szózat eléneklésével zárták a megemlékezést.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc az egyik legszebb eseménye a magyar történelemnek, immáron 172 éve a szabadság és önrendelkezés, a magyar nemzet és demokrácia megszületésének ünnepe, sorsunk saját kézbe vételének, a külső fennhatóságtól történő szabadulás jelképe, egyúttal a történelem kihívásaira adott saját válaszaink megtalálásának egyik legszebb, ha nem a legszebb megjelenési formája - fogalmazott Unger Tamás alpolgármester az ünnepség kapcsán a helyi sajtónak.
Unger Tamás alpolgármester

Mint mondta, ez a nap egy olyan jelkép, mely azt mutatja, egy ország hogyan tudta megtalálni a saját sorsát egy olyan történelmi időszakban, amikor erre nagy szükség volt, hiszen a sok háborúval súlytott időszak után elindult egy fellendülés, gazdasági fejlődés, melynek történelmi, politikai, gazdasági keretei nem voltak meg. Akiket mi csak márciusi ifjakként emlegetünk - politikusok, filozófusok, szakemberek, költők, írók - tudásukkal, akaratukkal meglátták ezt a hiányosságot és elszánták magukat, hogy feltesznek mindent arra, hogy egy olyan polgári demokratikus Magyarországot alakítsanak ki, melynek keretei már beleillenek ebbe a gazdasági és társadalmi fejlődésbe.
A szabadságharc ugyan elbukott és az áprilisi törvényeket is visszavonták egy időre, de nem volt hiábavaló ez a törekvés, melyért a forradalom és szabadságharc idején az emberek akár életüket is feláldozva kiálltak, mert a kiegyezéssel és később az Osztrák-Magyar Monarchiával kialakulhatott a polgári Magyarország - hangsúlyozta az alpolgármester.
A Március 15. téri emlékműnél koszorúk jelzik a hősök előtti tiszteletét a városnak

-A 172 évvel ezelőtt történtek üzenete ma is az, ki kell állni magunkért, saját sorsunkat igyekezni kell saját kezünkbe venni, s ha ezt a nemzet, az ország érdekében tesszük az a legnemesebb cél - mondta Unger Tamás.

Képek:

Unger Tamás alpolgármester írása a közösségi médiában:

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról történő idei megemlékezés margójára (részletek egy el-nem-mondott ünnepi beszédből - Pápa, 2020.03.15.)

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra történő megemlékezés immáron 172 éve a szabadság és önrendelkezés, a magyar nemzet és demokrácia megszületésének ünnepe, sorsunk saját kézbe vételének, a külső fennhatóságtól történő szabadulás jelképe, egyúttal a történelem kihívásaira adott saját válaszaink megtalálásának egyik legszebb, ha nem a legszebb megjelenési formája.

Ünnep és jelkép volt még a 20. századi szabadságunk kivívása előtt, a rendszerváltást megelőző 45 évben is, igaz más-más felhanggal: a felszínen a kapitalizmus és az uralkodó osztály szabályaitól való megszabadulás ünnepe, a mélyben azonban a szocialista-kommunista kormányzás alóli remélt felszabadulás ünnepe, kifejezése, amelyet éppen ezért sokáig tiltottak, üldöztek, büntettek, de soha nem néztek jó szemmel.

A történelem pikantériája, hogy tulajdonképpen országunk megalakítása óta mindig volt, van ki ellen szabadságunkat megvédeni, legyen az császárság, vagy egyéb nyugati és keleti birodalmak, legyenek azok ideológiák által kreált hatalmak, vagy éppen az ideológiamentességen, globalizáción kinőtt pénzügyi és politikai világ által kreált hatalom. Kellett ezt tennünk földrajzi helyzetünk miatt, az elnyomástól való felszabadulás vágyától vezérelve, vagy csupán egyszerűen CSAK túlélésünk, megmaradásunk érdekében fegyverrel, emberáldozattal, felkelésekkel vagy forradalmakkal, olykor csak szavakkal, érvekkel [...]

A szabadság értelmezése sokféle és sokrétű.
Legegyszerűbb értelmezése alapján az idegen erőtől való függetlenséget jelenti.

Meggyőződésem, hogy ez volt és ez lehet ma is a szabadságról alkotott elképzelésünk és kívánságunk alapja.

Ez volt a közkeletű elnevezéssel márciusi ifjak, valójában művelt filozófusok, politikusok, költők, gazdasági szakemberek gondolkodásának alapja, tetteinek legfőbb mozgató rugója is, amelynek állomásait, eredményeit mindannyian ismerjük és minden év március idusán hősöknek járó tisztelettel megidézzük.

E szabadságérzéstől vezérelve jelszavaik valának: haza és haladás - ahogy Kölcsey egyik beszédében fogalmaz.

"Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés." - teszi rögtön hozzá.

Hogy a haza, az ország, a nemzet érdekei mindennél előbbre valók, nem volt, nem is lehetett kérdéses számukra. Igaz nem is voltak olyan nemzetellenes, internacionalista ideológiák, amelyek hangzatos hívószavak mögé bújva megzavarhatták soraikat, akiknek fejükre olvashatták volna:

"Ti, akik nem halljátok Petőfi szavát,
akik nem értitek Kölcsey Himnuszát,
mert számotokra üresen cseng a szó
s nem tudjátok mit jelent az,
hogy: Hazaáruló!"

A haladás, amely Kölcsey szerint "maradást" hoz magával, azt a MEGmaradást hivatott kifejezni, amelyre e márciusi ifjak mindent feltettek: egy több száz év során háborúk következtében erejében ugyan meggyengült, de a 17. század végétől, a 18. század elejétől lassan, de fokozatosan gazdaságilag Európához felzárkózó ország modernizációjára, felépítésére. Tudásuk alapján, óriási elszántsággal fektették le azokat az alapvető törvényeket, amelyek egy gyökeresen új, értékeiben polgári, demokratikus Magyarország megteremtéséhez voltak szükségesek: a népképviseleti országgyűlésnek, az önálló felelős kormányzásnak, a közteherviselésnek, a nemzeti banknak, a jobbágyfelszabadításnak, az ősiség, a dézsma és robot eltörlésének, a sajtó szabadságának törvényeit. Hihetetlen összefogással, a nép és a politikusok együttműködésével sikerült az összes fontos egyéni és kollektív szabadságjogot vérontás nélkül kivívni.

Jól tudták, hogy a "veszteg maradás" következménye a "senyvedés" lenne.

Érdemeik még akkor is elvitathatatlanok, ha e kezdeményezések mindegyike csak jóval később tudott megvalósulni, hiszen a szabadságharc leverése után a hatalom ezeket visszavonta, ennek ellenére a magyar politika viszonyítási alapjává váltak, és megvalósultak a kiegyezéssel, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel [...]

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idei megemlékezéseit egy olyan egészségügyi világjárvány árnyékolja be, amely Európában is egyre gyorsabban terjed és folyamatosan szedi halálos áldozatait. Ez a járvány és a ma még beláthatatlan következményei ugyancsak béklyóba szorítják országunkat, még ha nem is ugyanabban az értelemben, mint tette velünk a történelem és tették velünk a Habsburg- és a Habsburg-Lotaringiai ház uralkodói.

Ahogy ezt a történelmi béklyót 1848 tavaszán sikerült soha nem látott összefogással, egyetértéssel, elszántsággal lerázni magunkról, most ugyanezzel az összefogással, felelősséggel és fegyelemmel tudjuk ezt a járványt legyőzni és kihatásain úrrá lenni.

Most ugyanúgy szükség van mindannyiunkra, mint akkor volt!

Isten óvjon és segítsen bennünket!

Isten óvja és segítse Magyarországot!

 

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet
ajánlott cikk főképe

2019-11-09 08:16:54

Gólyabál a Közgázban


ajánlott cikk főképe

2019-12-22 19:09:43

Rocktörténet élőben


ajánlott cikk főképe

2019-12-11 16:23:21

Aki ad, az kap - Cipősdoboz akció a Tarczyban


ajánlott cikk főképe

2020-03-06 11:39:32

A nőket köszöntötte az MSZP Pápa és Környéke Szervezete