Egyház és társadalom


2010-06-28 09:08:10  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Egyház és társadalom főképe
A Református Egyházi Napok Dunántúl szombati programjai közt az egyház és társadalom témájáról beszélgettek egyházi ás állami képviselők. A fórumon részt vett Steibach József, dr. Márfi Gyula, Gáncs Péter, dr. Kovács Zoltán, Balogh Zoltán és Szászfalvi László. A beszélgetésen egy egyszerű, de nehéz témával foglalkoztak: mi haszna az egyháznak, a kereszténységnek? Úgy tűnik, a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben erre a kérdésre nem született válasz és még ma is sokakban van bizonytalanság az egyház társadalmi szerepét illetően. A beszélgetőpartnerek értékelték az elmúlt húsz év tapasztalatait és arra keresték a választ, hogy a mai magyar társadalom jövője szempontjából milyen szerepet tölthet be az emberek életében a kereszténység. A sportcsarnokban megrendezett fórumot Köntös László vezette le. A főjegyző visszatekintése során elmondta, a rendszerváltás környékén véget ért a hivatalos ateizmus, s abban reménykedtek, hogy ha kinyitják a templomok kapuit, az emberek majd özönleni fognak. De nem így történt. Márfi Gyula érsek ezzel egyetértett. Szerinte a rendszerváltás után volt egy fellendülés, aztán  megtorpanás jött. Biztos, hogy a reményeik nagyobbak voltak. Dr. Kovács Zoltán elmondta, hogy mikor 90’-ben polgármester lett, jó pár embert ismert, de néhányat nem, ezért bekérte az irataikat, s a mappájukban kétféle önéletrajzot talált. Az egyik 1978-ban készült, melynek a végén az állt, hogy marxista, leninista szellemben nevelem gyermekeimet, 1989 végén készültben pedig már a keresztény egyház tanításai szerint nevelem szöveg állt. Több ilyennel is találkozott. Szerinte a templomban is ez volt. Két irányból érkeztek, az egyik, akik addig féltek elmenni templomba, mert féltették pozíciójukat, állásukat, gyermeküket, s ők a rendszerváltás után valóban azért mentek a templomba, hogy találkozzanak Istennel. De voltak olyanok, akik addig azt gondolták, hogy előtte a pártgyűlésekre kellett járniuk, most új stílus jött, onnantól a templomba kezdtek el járni. Szászfalvi László szerint 90’-ben nem néztünk szembe az eltelt előző érával Trianonig visszamenőleg. S ennek a társadalmi feldolgozása, mint mondta, nagy hiányossága a magyar nemzetnek a mai napig. A rendszerváltás idején sem a társadalom, sem az egyházi társadalom nem készült fel erre a fajta a változásra, ennek vannak objektív és szubjektív okai is. Úgy véli, az elmúlt 20 évet tekintve egyre jobban, egyre tudatosabban készülünk a jövőnkre, s lassan kezd kiépülni a nemzeti együttműködési rendszer - ilyen és erre utal a kettős állampolgársági törvény is. Balogh Zoltán szerint általános szekularizáció ment végbe a világban, melynek kétfajta változatát ismerjük: a kommunistát és a kapitalistát. Véleménye szerint a kapitalista szekularizáció sokkal veszélyesebb, mint a kommunista. Teljes szabadsága van az embernek, ami nem más, mint álszabadság, ma a fogyasztás szabadsága van.  Az egyháznak mindig meg kellett küzdenie a világgal. A kérdés az, hogy hozott e fellendülést az egyháznak a rendszerváltás, mikor utána a régi párttitkárok az első sorban ültek a templomokban. Szerinte nem az baj, hogyha karriervágyból bejön valaki a templomba, mert azt hiszi, hogy ha jár misére, akkor ő jobban fog érvényesülni. Ez az ő baja, de ha karriervágyból bejön a templomba és egy fél év múlva nem jön rá, hogy ott ahelyett valami sokkal értékesebbet lehet találni, az igen, az már a mi bajunk és a mi hibánk - célzott az egyházakra. Márfi Gyula szerint a szabadág olyan, mint a gyógyszer, ha túl sokat veszünk be belőle, baj van, ha nincs, akkor is. A probléma az, hogy az emberek nem tudtak élni a hirtelen rájuk szakadt sok szabadsággal. Gáncs Péter hozzátette, az egyház az maradjon egyház. Szerinte 90’-ben felkészületlenül léptek be olyan ajtókon, ahova könnyű volt belépniük. Sokat vártak el az egyháztól, és biztos, hogy okozott csalódást is sok ember számára. Kiemelte, végig kell gondolni, hogyan éltek az egyházak a számukra nyílt lehetőségeikkel. Steinbach József szerint óriási igény van arra, hogy az egyház hirdesse az evangéliumot. Ma, amikor felgyorsult, őrült tempójú világban élünk, vágyódnak az emberek az igazi komoly lélekválaszokra, a megoldásra az élet nagy problémáira, az igazi hiteles feleletre. Úgy véli, az egyháznak nagyon komolyan kellene vennie, hogy ezzel az igénnyel szemben lépjen. Szerinte nem véletlenül tartanak ott, ahol tartanak ma. Fontos lenne, hogy észrevegyék azt is, ami jó. Az a baj, hogy nem az egyházba szocializálódnak a generációk, ilyen formán felmerül a kérdés, hogy ma beszélhetünk-e arról, hogy templomi élmény, a gyülekezetbe való tartozás érzése. Nem számoltak ezzel a hagyománytöréssel és egy olyan generáció nőtt fel, akinek már nem olyan az identitása, mint az idősebbeknek. Másik nagy oknak tartja az életmódváltást. Ma az emberek nagyon fáradtak, kimerültek, nincs idejük egy vasárnapi misére, pedig mennének, mert szeretnének, de olyan fáradtak, hogy amikor vasárnap van, inkább pihen. Harmadik kérdése, mennyiben oka az egyház annak, ahol most van?

A fórum során beszélgettek még arról is, hogy a nyugati kultúrában miért válik el egymástól rendkívül élesen a modernizáció és az egyház, a kereszténység, valamint szóba került az is, milyen a mai magyar társadalom lelkisége, szellemisége, mely elsőre kaotikusnak tűnik.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet