Át lehet-e vinni a szabadság egynegyedét a következő évre?


2010-12-19 20:04:52  | cikk: Tóth Tamara  | 



Az év vége közeledtével a bennmaradt szabadságokat fel kell mérni. A szabadságnak ugyanis egy részét elméletileg át lehet a következő évre vinni, a nagy részét azonban feltétlenül a tárgyévben kell kiadni. Erről az egyszerűnek tűnő, ám annál izgalmasabb témáról Illés Istvánt, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pápai kirendeltségén, munkajogi tanácsadóként dolgozó szakembert kérdeztem.
A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza azt, hogy milyen szabadságok vannak. Ezeket alapvetően két csoportba lehet osztani: van a rendes, fizetett és a rendkívüli, fizetetlen szabadság. A Törvény azt szabályozza részletesen, hogy kinek, mennyi szabadág jár- teljes munkaidős (általában napi 8 órás) foglalkoztatás esetén. Részmunkaidő esetén ezen időtartamok legalább arányos részét kell biztosítani.
- A fizetés nélküli szabadságok között vannak kötelezően előirt szabadságok, mint például a terhes nőnek járó 3 éven át tartó fizetés nélküli szabadság. Ezeken túlmenően azonban a munkáltatónak joga van arra is, hogy saját mérlegelési körében egyéb ilyen fizetés nélküli szabadságot adjon a munkavállalójának- mondta Illés István.
A rendes szabadság tekintetében sokkal szigorúbb törvényi előírások vannak. Kétféle tényezőből tevődik össze: az alapszabadság és a pótszabadság együttesét jelenti. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap egy évben. Ez azonban az életkorral együtt növekedik:
25. életévtől 21, 28. életévtől 22 nap, 31. életévtől 23 nap, 33. életévtől 24 nap, 35. életévtől 25 nap, 37. életévtől 26 nap, 39. életévtől 27 nap, a 40. életévtől 28 nap, 43. életévtől 29 nap és a 45.életév betöltése után már 30 nap szabadság jár a munkavállalónak. Ezen túlmenően vannak a törvényben megszabott további szabadságok, az úgynevezett pótszabadságok is. Ilyen pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, akiknek éves szinten plusz 5 munkanap jár, illetve a vak munkavállalóknak is 5 munkanap szabadság jár pluszba éves szinten. A gyermekét egyedül nevelő szülőnek a 16 évesnél fiatalabb gyermek után, egy gyereknél 2 nap, kettő gyermeknél négy és három vagy annál több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság jár.
A szabadság kiadásának a rendje:
Az alapszabály szerint – a munkavállaló előzetes meghallgatása után –a munkáltató dönti el, hogy a munkavállaló mikor veheti ki a szabadságát. Ám, mint minden jó szabály alól, így ez alól is vannak kivételek. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni a munkaviszony első három hónapját kivéve. Tehát a munkáltató az alanyi jogon járó éves szabadság háromnegyedével, a munkavállaló pedig az egynegyedével rendelkezhet.
A dolgozó a szabadság kiadására vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal köteles bejelenteni. Legfeljebb három napot (az egynegyedből három napot) azonban a tizenöt napos bejelentési határidő mellőzésével  is ki lehet venni- például hirtelen megbetegedés esetén. Ezt a munkáltató köteles tudomásul venni.
A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis amennyiben a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzés számára a személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, és erről haladéktalanul értesíti a munkáltatóját, akkor az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a kérésének megfelelő időpontban, de a tizenöt napos bejelentési határidő mellőzésével kell kiadni. A munkáltató felszólítása esetén viszont a fenti körülmény fennállását az ismételt munkába álláskor haladéktalanul igazolni kell.
- A főszabály az a szabadságok kiadásánál, hogy azokat az esedékesség évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a munkáltató átcsúsztathatja a következő év március 31-éig (kollektív szerződés esetében június 30-ig) a kiadást, ezt azonban nem gyakran veszik igénybe a munkáltatók-az üggyel kapcsolatos rendkívül szigorú bírói gyakorlatra tekintettel, amely rendkívül szűken értelmezi a „kivételesen fontos gazdasági érdek” fogalmát. Fontos, hogy tudatosítsák magukban a munkáltatók, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni azért, hogy az esedékesség évében adják ki a szabadságokat a dolgozóiknak-fogalmazott a szakember.
Vannak olyan időszakok is, amikor a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem lehet  kiadni a munkavállalónak az esedékesség évében a szabadságot, erre tipikus példa az, amikor elmegy valaki szülni. Ilyenkor az akadály megszűntét követően harminc napon belül ki kell adni a szabadságot a munkáltatónak. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a szülési szabadságot követően az otthon töltött három évben felhalmozódott szabadságokat a munkába állást követően kell kiadni, tehát plusz másfél-két hónapot tölt még otthon az anyuka a gyermekével.
Kedves Munkavállalók! Fontos tudni, hogy a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el. Addig tehát, ameddig a munkaviszony fennáll, a munkavállaló, a neki járó, korábban ki nem adott szabadságát bármeddig követelheti.
Összefoglalva:
•    A szabadság a Munka Törvénykönyve alapján minden dolgozónak alanyi jogon jár.
•    Tévhit ugyanakkor, hogy a szabadságot mindig a munkavállaló veszi ki. Sőt éppen ellenkezőleg, a kérések, igények felmérése után ugyan, de általában a munkáltató adja ki.
•    A dolgozó belátása szerint csak az alapszabadsága egynegyedével rendelkezhet.
•    A rendes szabadságnak az egynegyedét lehet csak -a munkáltató gazdasági érdekéből - a következő év március 31-ig/június 30-ig átvinni.
Forrás: www.net.jogtar.hu

Képek:

nincsenek képek

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet
ajánlott cikk főképe

2019-08-27 22:09:39

Máltás fiatalok nyárbúcsúztatója


ajánlott cikk főképe

2019-07-24 12:04:09

Áll a piaccsarnok fémszerkezete


ajánlott cikk főképe

2019-09-06 22:51:46

A Futball Éjszakája Pápán


ajánlott cikk főképe

2019-09-18 06:42:23

Átadásra várva


PÁPA időjárás