A Fő tér és a város múltjának kutatása – konferencia Pápa Város Napja alkalmából


2011-06-16 23:03:08  | cikk: HuHa  | fotó: Babos Petra  | 


A Fő tér és a város múltjának kutatása – konferencia Pápa Város Napja alkalmából főképe
Hosszú évek óta emlékezik a város az első – 1848-ban tartott – helyhatósági választásokra. E nap június 16-a, Pápa Város Napja, melyen minden évben a település múltjának egy szeletét állítják középpontba. Így volt ez ma is. Az ünnepi programot Pápa város Önkormányzata és a Pápai Művelődéstörténeti Társaság szervezte, témája pedig a rehabilitáció alatt álló Fő tér és múltjának kutatása volt. A Pedagógus Művelődési Házban tartott konferencián dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntötte a megjelenteket, beszédében e nap jelentőségét emelte ki.
-Pápa Város Napja hagyományosan alkalmat terem arra, hogy a helytörténet egy neves időpontjáról vagy jelenségéről megemlékezzünk. A múlt évben a Kékfestő Múzeumban tartottuk e rendezvényt, ahol a pápai szabó céh oklevelének keletkezésének 500 éves jubileuma kapcsán emlékeztünk meg a pápai céhes ipar történetéről. Az elmúlt egy-két év történései azt igazolják, hogy a pápai Fő térrel kapcsolatos minden előadás, minden fejlemény, mely a rehabilitáció befejezése irányába mutat kiváltja a pápaiak érdeklődését. Mai előadóink mindegyike tartott már önállóan és másokkal előadásokat e témában, ám így együtt még nem hallhattuk őket – fogalmazott a polgármester.  A város napjának történetét Somfai Balázs, a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárának igazgatója ismertette. Mint mondta, dr. Kovács Zoltán volt polgármester kérésére 1994-ben kutatta fel egy levéltáros a legelső polgári, önkormányzati választások időpontját. Kiderült, e választás 1848. június 14-16-án zajlott, így 1848. június 16-át lehet az első pápai polgári önkormányzat megalakulásának tekinteni. Az önkormányzat határozata alapján 1995-től e nap Pápa Város Napja. A városnapi konferenciák az elmúlt években érintették a már említett céhes ipar múltját, Pápa katonavárosi szerepét, egyházi történetét és a közelmúlt városfejlesztési eredményeit, az idei ünnepi program pedig a Fő tér múltjának és építészeti értékeinek bemutatása volt. Szvath Márton régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa előadásában a múlt ősszel zajlott régészeti próbafeltárások eredményeit foglalta össze.
- Viszonylag rövid idő állt rendelkezésünkre, a feltárások mégis jó kiegészítéseket adtak a város középkori történetéhez. A legjelentősebb, hogy sikerült részben felkutatnunk a város belső temetőjének bizonyos rétegeit, megtalálni a már ismert középkori plébániatemplom falait és a temetőhöz kapcsolódó körítőfalat. Mindezek az eredmények sok információval szolgálnak a megelőző feltáráshoz, amely ezt követően kezdődik meg – mondta. A régészek az októberben és novemberben folytatott kutatásokkal pontosítani tudták a már meglévő forrásadatokat, a tér déli oldalán feltárt kora Árpád-kori település egy részlete pedig – mely a település legkorábbi előzményeinek maradványa – új adatként jelenik meg a város múltjának kutatásában.  Kutatási lehetőségek Pápa középkori történetében címmel Petrik Iván, a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárának munkatársa, a város múltjának arról részéről szólt, melyeket eddig még nem vagy csak részleteiben kutattak a levéltári anyagok segítségével. A konferencián Mezei László építész a középkor és a barokk határának idején élő település Fő terének múltját elevenítette fel, dr. Winkler Gábor, Pápa város főépítésze pedig az építészeti értékek védelmének pápai történetéről tartott előadást. A főépítész úgy fogalmazott, akik nap mint nap járják a várost, azoknak fel sem tűnnek a település építészeti értékei, csak akkor veszik észre, ha egy-egy épület eltűnik, vagy újat emelnek helyére. Pedig Pápa városában ma több száz helyi védettségű épületet tartanak nyilván.
-Az épített környezet védelmének gondolata nem túl régi múltra tekint vissza. Európában a francia forradalom óta, Magyarországon pedig a reformkor óta beszélhetünk az építészeti értékek védelméről, de hazánkban hivatalosan csak 1881-ben kezdődött el a műemlékvédelem – mondta el a főépítész, majd ismertette, hogy miként alakult ki Pápán az a történelmi szemlélet, amely észrevette, hogy milyen építészeti értékei vannak a településnek és ezekre nem csak rácsodálkozott, hanem próbált is tenni védelmükért. A második világháborúig nem nagyon mutatták magukat a műemlékvédelmi törekvések Pápán, csupán a plébániatemplomról létezett néhány irat, aztán pedig - a világháború után - Pápát megfosztották hagyományos történelmi rendeltetésétől és csak a hetvenes évektől fedezték fel újra a város kincseit és azok megőrzésének fontosságát.
-Én a hetvenes évektől dolgozom Pápán és első dolgom volt, hogy listát készítsek a védendő épületekről és ezeket az akkori Tanács helyi védelem alá helyezte. Az elmúlt évtizedekben rendezési tervek, szabályozási tervek sora készült el és ma már több száz helyi védelem alá vont épülettel büszkélkedhet a város.
Dr. Winkler Gábor arról is szólt, hogy ezeket az épületek meg kell őrizni, de ez nem csak a tulajdonosok kötelessége és költsége kell hogy legyen, hanem a közösségnek is segítenie kell az értékek megóvásában.
-Rendeletekkel kell szavatolni ezen épületek megőrzését, ugyanakkor támogatni kell ezeket az épülettulajdonosokat. Van, aki azt érzi, ha védelem alá helyezzük az épületét, azzal korlátozzuk az egyéni jogait, de ha jó rendeletet sikerül alkotni itt Pápán, akkor úgy érzi majd, hogy övé a legszebb ház és a közösség is segíti abban, hogy e szép állapotban megmaradjon.
A főépítész elmondta, a város középületei tekintetében is nehéz helyzetben van, hiszen az 1950-es évek óta ezek oly mértékben leromlottak, hogy csak nagyon szívós munkával, fokozatosan, pályázatok segítségével lehet megmenteni őket, hiszen mindehhez nagyon sok pénz kell és még a magántulajdonosokat is segíteni kellene. Az előadó azt is hozzátette, az elmúlt időszakban nagyon sok előrelépés történt Pápán az építészeti értékek megmentéséért és még nagyon sok van hátra.
Pápa Város Napjának ünnepi programja a hagyományoknak megfelelően a Nagytemplomban városépítő gróf Eszterházy Károly püspök emlékére mondott szentmisével a mécses gyújtással zárult az Eszterházy-szobornál.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!



Ez is érdekelhet
ajánlott cikk főképe

2020-01-16 21:17:05

Refis Bábozda


ajánlott cikk főképe

2019-12-07 12:44:13

Már lehet pályázni a helyi vállalkozói díjakra


ajánlott cikk főképe

2019-09-30 22:37:13

Meseterápiás foglalkozás a könyvtárban


ajánlott cikk főképe

2019-09-12 11:39:23

Az Erzsébet ligetben rendezik szombaton az Erzsébetvárosi Napot


PÁPA időjárás