Szent Korona Emlékmű avatás és ünnepi műsor Államalapító Szent István napján


2011-08-21 00:10:16  | cikk: HuHa  | fotó: Babos Petra  | 


Szent Korona Emlékmű avatás és ünnepi műsor Államalapító Szent István napján főképe
A Korona utcai körforgalomban kezdődött kora este az ünnepi megemlékezés, mellyel Államalapító Szent István és a magyar államiság létrejöttének emléke előtt tisztelgett a város. E körforgalomban állíttatta fel Szent Korona Emlékművét a Lokálpatrióta-kör Egyesület, melynek felavatása különleges eleme volt az idei megemlékezésnek. Az avató ceremónia a Koronaőrség bevonulásával és a Himnusz hangjaival indult, majd Kincses László szavalta el Madai Gyula Koronánk című versét. Az ünnepségen megjelenteket dr. Decsi János, a Lokálpatrióta-kör Egyesület elnöke köszöntötte. Beszédében az emlékmű megalkotásának történetét idézte fel.
-Jelentőséggel bíró nap ez a mai, nemcsak a Lokálpatrióta-kör Egyesület életében, hanem a város számára is. Egy évvel ezelőtt született meg egyesületünkben az elhatározás, hogy tegyünk valamit városunk szépítéséért és ekkor döntöttünk arról, hogy itt a Korona utcai körforgalomban a Szent Koronának emlékművet emelünk. Az ötlet alapján jöttek a cselekedetek, intézkedések és egy év elteltével itt az eredmény – és egyesületünk életében különös nap ez, hisz megvalósult az elhatározásunk -, elkészült a Szent Korona emlékmű.
Az elnök úgy fogalmazott, a város számára is jelentős ez a nap, hiszen az emlékmű a városképet díszíti és reméli, hogy a városban élők is büszkék lesznek erre az alkotásra. Dr. Decsi János arról is beszélt, hogy mint az emlékmű felirata is jelzi, a város legújabb dísze adományokból készült. A lokálpatrióták által múlt év végén, az adventi hetekben rendezett forralt bor akcióból befolyt összeg - a város támogató lakosainak forintjai – és külső támogatások tették lehetővé az emlékmű elkészítését. Az egyesület elnöke nekik és a Szent Korona Emlékmű készítőinek is köszönetet mondott.
-Három személyt kell megemlíteni és kiemelni, akiknek a személyes közreműködését is meg kell köszönnöm. Kiss József úr biztosította az emlékmű vörös márvány talapzatának anyagát és Pápára való szállítását. A márványtömböt Járóka Attila kőfaragó faragta formára és ő készítette el az emlékmű feliratát. Köszönet illeti őket és köszönetet mondok Csiszár Gyula népi iparművész kovácsmesternek is, aki művészi kivitelben kovácsolt vasból elkészítette a Szent Koronát, az emlékmű legjelentősebb elemét.
Míg dr. Decsi János az alkotás feliratából az adomány szó jelentőségét emelte ki beszédében, addig dr. Áldozó Tamás polgármester a lokálpatrióta szó fontosságára hívta fel a figyelmet.
-A lokálpatrióta szereti azt a várost, ahol él. A város szó jelenti az épületek összességét, jelenti az ott lakókat, de jelenti azt a hagyományt is, amit az ott élők hordoznak magukban, átvesznek szüleiktől és tovább adnak utódaiknak. Ahol nagy az érdeklődés az utódokban az iránt, ami előttük történt, ahol nagy a befogadó készség az előttük felhalmozott értékek iránt, az egy szerencsés, lokálpatrióta város. A mi városunk ilyen. Nem csak a Szent Korona mása, ez a köztéri emlékjel igazolja vissza ezt, a pápai közadakozásból való együttmunkálkodásnak már a korábbiakban is nagyon szép példái voltak. A lokálpatriótizmust és mindazoknak a felelősség vállalását emelem ki, akik ebben az egyesületben együtt dolgoztak azon, hogy ez az emlékmű megvalósulhasson. Ez a közös munka példát kell, hogy jelentsen – mondta a polgármester és hozzátette, nagyon sok terület van még, amit közös munkával, együtt dolgozva – nem valami közhatalomra várva - kellene megoldani. Dr. Áldozó Tamás reményét fejezte ki, hogy e példa más szép kezdeményezés számára is utat nyit, és sokak figyelmét felhívja arra, hogy azok közé állhatnak, akik együtt dolgoztak ennek az emlékműnek a megvalósulásáért.
Az avatóbeszédet és a Szent Korona Emlékmű leleplezését követően az ünnepség az Erzsébet ligetben folytatódott, ahol a Pápai Fúvósok Egyesülete toborzó muzsikával köszöntötte a megjelenteket, majd Erkel: Ima című kórusművét adta elő az Erkel kórus. A megemlékezésen dr. Hermann István önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet, felelevenítve az augusztus 20-ához kapcsolódó ünnep történetét és kiemelve István király sorsfordító, államszervező munkáját.
-A több mint ezer éves magyar államiságot, nemzetünk, népünk, vezetőink legnagyobb történeti tettét, az európai Magyar Állam létrehozását ünnepeljük. Ez a tett pedig vitathatatlanul az Árpád-dinasztia két kiemelkedő egyéniségéhez, apához és fiához, Géza nagyfejedelemhez és Szent István királyhoz kapcsolódik. Ez az ünnep a magyarság legrégibb nemzeti ünnepe – kezdte beszédét az ünnepség szónoka, majd felidézte a különböző történeti korokat, melyekben első királyunk szent teste felemelésének, oltárra tételének, vagyis szetté avatásának napjához kapcsolódva ünnepeltek. Beszélt Szent István névünnepéről, hiszen a római katolikus egyház e napra tette vallásos tiszteletét, beszélt Szent Lászlóról, aki ehhez a naphoz rendelte a székesfehérvári törvénynapokat, szólt arról, hogy augusztus 20-a a legutóbbi időkig összefonódó állami és egyházi ünnep volt, ahol az állam méltóságai szentmisén vettek részt, melynek központi része volt a Szent Jobb körmenet. Ugyanakkor augusztus vége a paraszti gazdálkodásban az életet, a kenyeret adó gabonafélék betakarításának végét is jelentette. Ekkor lehetett a friss aratású gabonából az első lisztet őrölni, s abból a magyar parasztember legfontosabb táplálékát, a kenyeret megsütni. Dr. Hermann István szólt arról, hogy bár a két ünnep szépen egybefonódott az évszázadok alatt, a 20. század közepének kommunista törekvései, Szent István ünnepéből az új kenyér ünnepévé akarták tenni e napot, majd az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány elfogadásának napjává nevezték ki.
-Ez év húsvétjától véglegesen elfelejthetjük ezt a bolsevik típusú alkotmányt és a történelem süllyesztőjébe került véglegesen annak napja is. Nyugodtan mondhatjuk és remélhetjük, hogy augusztus 20-a újra teljes joggal, mint állami és nemzeti ünnep, a magyar államiság ünnepe lehet.
Az ünnepség szónoka István király államszervező munkájáról is beszélt a megemlékezésen, felidézve az akkori történelmi választási lehetőségeket. Az egyik út a régi rend fenntartása, világosan látszott, hogy nem választható. A másik út a bizánci kereszténység felvétele volt, mely valószínűleg nem biztosította volna a fiatal magyar államiság fejlődésének lehetőségét. A harmadik út – amelyet a magyarok Szent István királlyal választottak az egyetlen valóban járható út, az akkori Európa választása volt.
-Szent István korában egy népet vezető államférfi láthatta, hogy útelágazáshoz ért népe története. Tudjuk, hogy hitünk szerint a Jó Isten szabad akaratot adott az embereknek. Az igazi államférfinak ezzel a szabad akarattal élni kell tudni országa népe érdekében. Szent István ilyen igazi államférfi volt!
Dr. Hermann István párhuzamot vont Szent István korának és a 20. század végének választási lehetőségei között, amikor a magyarság ismét Európát választotta, végül megemlítette az ünnepnap két pápai vonatkozását és szólt arról, hogy a felavatott Szent Korona emlékmű településünkön harmadikként mutat jelet államalapító királyunknak: a tizenegy éve újravésetett és újra avatott Országzászló emlékmű és a Millenniumi emlékparkban felállított Szent István szobor után.
A megemlékezésen a Teleszterion Színházi Műhely és a Jókai Mór Művelődési Központ Vadvirág Néptáncegyüttese adott műsort Kéztől kézig címmel. A hagyományostól eltérő koreográfiájú és hangulatú, az új kenyér motívumát megjelenítő, nemzetünk sorscsapásait megidéző, a magyar lélek pesszimizmusát sejtető, népünk szétszóródására rámutató és végül felemelő gondolatokat megszólaltató zenés irodalmi összeállítás különleges része volt az ünnepségnek. A megjelentek végül az Országzászló emlékműnél tisztelegtek Szent István királyunk és a magyar államiság múltja előtt. A Jobbik kivételével valamennyi helyi politikai szervezet, a fegyveres testületek és civil csoportok képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit, az ünnepség résztvevői pedig az irodalmi összeállításon szétosztott mécsekkel tisztelegtek Államalapító Szent István emléke előtt.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet
ajánlott cikk főképe

2019-07-04 15:41:40

Megérkeztek a voluták a kastélykerítésre


ajánlott cikk főképe

2019-06-18 15:55:50

Grőber Attila ismét indul a polgármesteri pozícióért


ajánlott cikk főképe

2019-07-02 22:26:49

Túlnőtt növények akadályozzák a hulladékszállítást


ajánlott cikk főképe

2019-05-17 12:02:29

Energetikai korszerűsítés a kórházban 1,6 milliárdból


PÁPA időjárás