Emlékkiállítás a mártírsorsú felvidéki politikusról


2013-04-06 12:48:48  | cikk: pt  | fotó: pt  | 


Emlékkiállítás a mártírsorsú felvidéki politikusról főképe
Gróf Esterházy János, a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére nyílt kiállítás a Somogyi József Galériában pénteken délután. A Pozsonyi Magyar Galéria festmény- és grafikai gyűjteményéből összeállított tárlat célja, hogy a hazánkban méltatlanul elfeledett, Szlovákiában és Csehországban pedig egy koncepciós ítélet miatt mindmáig háborús bűnösként számon tartott államférfi rehabilitálást elősegítse, példamutató tevékenységét megismertesse, megőrizze.
A kiállítás-megnyitón dr. Hermann István, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója mondott köszöntőt, aki beszédében alapos áttekintést nyújtott az 1901-ben született és 56 esztendősen elhunyt Esterházy Jánosról, a két világháború közötti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusáról, a felvidéki magyarság szellemi vezetőjéről.
Politikai tevékenység során elsősorban a Csehszlovákiában élő magyarok jogaiért küzdött, de szót emelt minden kisebbség, így a magyarországi szlovákok érdekében is. A nemzetiszocializmus térhódításakor ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én nem szavazta meg azt a törvényt, amely a zsidóság kitelepítéséről szólt. Döntését akkor így indokolta: „Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elismeri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudalhatja. (...) Én ellenben, mint az itteni magyarság képviselője, leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.”  Esterházy 1944-ben számos zsidó, cseh, valamint lengyel üldözöttnek segített a menekülésben, később azonban a német hatóságok rövid időre őt magát is internálták.
Miután a szovjet csapatok kiszorították a németeket Pozsonyból, az ideiglenes szlovák kormány képviselőjének is szóvá tette a magyarok üldözését. Ezt követően a szovjetek koholt vádak alapján szibériai kényszermunkára szállították, majd a szlovák nemzeti bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen halálra ítélte – a döntést a fasizmussal való együttműködésével indokolták.
1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak, majd elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Csehszlovákia szinte minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben hunyt el. A börtönparancsnok akkor nem adta ki hamvait a családnak. Néhány éve derült csak ki, hogy az Esterházy hamvait tartalmazó urna egy prágai köztemetőben lett elhantolva egy jeltelen közös sírban.
1993-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök indítványára az orosz legfelsőbb bíróság Esterházy ítéletét semmisnek mondta ki, és rehabilitálta őt. Ez azonban Csehországban és Szlovákiában mind a mai napig nem történt meg, ebben a két országban hivatalosan továbbra is háborús bűnös.
A Hommage à gróf Esterházy János című vándorkiállítást Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke nyitotta meg. Az eseményen emlékező beszédet mondott Csehi József, a Rákóczi Szövetség Vas Megyei Szervezetének elnöke, a tárlat magyarországi gondnoka, továbbá csellójátékkal Némethné Farkas Nóra és Mészáros Sándorné is közreműködött.
A szervezők megfogalmazása szerint a hazánk több településén, illetve környező országokban is vendégeskedő vándorkiállítás tulajdonképpen egy missziót tölt be: általa beszélni lehet Esterházy Jánosról, aki példamutató helytállása és embersége miatt méltó arra, hogy megőrizzük emlékét.

A kiállítás április 20-ig látogatható.

Képek:

Cikkünk megírásában dr. Hermann István beszéde, valamint a mult-kor.hu és a tortenelemportal.hu Esterházy Jánossal foglalkozó publikációja segített.


Írásaink és fényképeink a forrás pontos megjelölésével (papa-ma.hu) szabadon átvehetők!
A hozzászólások a Tisztelt Olvasók véleményét tükrözik. A hozzászólás írása regisztrációhoz kötött. A hozzászóló valós személyének megállapítására nincs lehetőségünk. Fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törlésére, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, személyiségi jogokat sértenek, durva kifejezéseket tartalmaznak. Hozzászólásokban pártprogramokra utalni lehet, ám azokat részleteikben bemutatni nem. A provokáló írásokat töröljük, továbbá fenntartjuk a jogot minden olyan hozzászólás törléséhez, ami a magyar helyesírás szabályait provokatív módon megszegi. A szabályok megszegése a hozzászólás lehetőségének megvonásához vezet! Megkérjük a Kedves Fórumozókat a szabályok betartására!

Ez is érdekelhet